Talajvesztett generációnak nevezi a Deloitte Millennial Survey kutatása a mai fiatalokat. A globális gazdasági növekedés és technológiai innovációk ellenére az 1983 és 1999 között születetteket magába foglaló Y és Z generáció úgy érzi, hogy baj van:
a válaszadók mindössze 26 százaléka számít hazájában a gazdasági teljesítmény javulására, szemben a tavalyi 45 százalékkal.
Ezzel párhuzamosan borúsabbnak látják az üzleti élet társadalomra gyakorolt hatását is. Míg tavaly a válaszadók 61 százaléka vélte a helyzetet pozitívnak, addig ma már csak 51 százalékuk. A társadalom és szűk környezetük helyzete egyébként központi szerepet tölt be az életükben, a pénzüket ugyanis oda viszik, ahol “jobbá teszik a világot”. Valamivel több mint harmaduk mondott már le egy termékről vagy szolgáltatásról azért, mert az azt kínáló céget társadalmi szempontból negatívnak értékelte, ugyanakkor a pozitív hatással bíró vállalatokkal a válaszadók 42 százaléka ápol aktív kapcsolatot.
Hasonlóan fontos a társadalomra és helyi közösségre gyakorolt pozitív hatás a munkahely kiválasztásánál is, mivel azokhoz a munkáltatókhoz, akik befogadók, támogatják a sokszínűséget és ahol motiváló a környezet, sokkal hűségesebbek a fiatalok.
Az Y és Z generációk tagjai ugyanolyan ambiciózusak mint elődeik: a válaszadók több mint fele magas fizetést akar és vagyonos szeretne lenni. A korábbi generációk és a mai fiatalok között a legnagyobb különbséget az életcélok jelentik: a hagyományos felnőttkori sikermércék - mint a gyerekvállalás, ingatlanvásárlás - egyáltalán nincsenek a prioritásaik között, vagy jóval későbbre halasztják azokat. Ehelyett inkább utaznának és bejárnák a világot (57 százalék), vagy a közösségüket segítenék (46 százalék).
Leginkább a klímaváltozás miatt aggódnak (29 százalék), és a munkanélküliséget (közel 20 százalék) is mindkét generáció a legfontosabb problémák között említi. Tartanak még a jövedelemegyenlőtlenségtől (Y generáció: 22 százalék) és a terrorizmustól (Z generáció: 19 százalék). A munkahely elvesztése azért is központi elem, mivel úgy gondolják, hogy az ipar 4.0 alapvetően változtatja meg mindazt, amit korábban a munkáról gondoltunk.
Csépai Martin, a Deloitte HR tanácsadási üzletágának vezetője azt mondta, meglepő, de ambivalens a fiatalok viszonya a közösségi médiával. A millenniumi generáció 71 százaléka elégedett vagy nagyjából elégedett azzal, ahogy a közösségi médiát fogyasztja, de
tudja, hogy összességében boldogabb és egészségesebb lenne, ha kevesebbet, vagy akár egyáltalán nem használná azt.
Nagyon magas arányban, közel 80 százalékban pedig attól tartanak, hogy egyszer internetes csalók áldozatává válnak, illetve a vállalatok visszaélnek személyes adataikkal –tette hozzá el Csépai.