2019-re az online vásárlás már majdnem annyira természetes, hogy sokszor maradinak érzi magát az, aki inkább elmegy egy boltba megvenni a könyvét, ruháját, elektronikai kütyüjét. Viszont az online vásárlás csapdákat is rejt, ahogy arról az a legalább 70 vásárló be tudna számolni, akik akár több százezer forintot is utaltak egy webáruháznak, hogy aztán ne kapjanak érte semmit. A károsultak összeszerveződtek, lenyomozták az őket kizsebelő cég tulajdonosát és igyekeznek mindent megtenni, hogy visszakapják a pénzüket, de eddig nem nagyon találtak fogást a cégen.

Pénz elment, cég eltűnt

Sándor (nem ez az igazi neve) még májusban vásárolt egy okosórát az interneten, egy BestEmobile nevű webshopban. Nagyon örült, hogy talált egy webáruházat, ahol jóval olcsóbban árulták az órát, mint amennyiért egy elektronikai szaküzletben meg tudta volna venni, úgyhogy el is utalta a pénzt. Az utalás után jött is a visszaigazoló email, hogy a rendelése megérkezett, hamarosan küldik az árut.

Aztán várt, várt, várt még egy kicsit, várt annyit, amennyit az órát áruló cég a szerződési feltételeiben írt. Amikor ez lejárt, írt egy emailt a webshopnak, hogy mégis mi van az áruval, ahonnan vissza is írtak, hogy elnézést kérnek, lesz pár nap csúszás, de érkezik majd a megrendelt termék. Kis keresés után viszont rájött, hogy nem ő az egyetlen ügyfél, aki hiába vár a megrendelt telefonra, okosórára, számítógépre.

A BestEmobile aztán még egyszer jelentkezett, hogy 48 órán belül küldi a terméket vagy visszautalja a pénzt, de azóta sem történt semmi. Az azóta zárt csoportokban közösséggé formálódott károsultak le is nyomozták a cég tulajdonosát, egy tatabányai férfit, aki idővel még a saját nevén működő emailcímről még levelezgetett pár ügyféllel, leginkább visszafizetést ígérve, de egy idő után ez a kommunikációs csatorna is elapadt.

legalábbis ennyit számolt össze az a 70 károsult, akik csoportba szerveződve igyekeznek visszakapni a pénzüket.

A webshopot egy szlovák bejegyzésű cég üzemeltette, amely viszont Szegedről postázta az árukat, a pénzt pedig egy OTP-s számlára kellett utalni. A saját oldalán kívül a BestEmobile a Jófogás.hu-n is árult, itt viszont már egy másik cég logóját lehetett látni az oldalon, a megadott telefonszám pedig egy szegedi cégé, amely szintén telefonok és egyéb eszközök árusításával foglalkozik. Ezt a telefonszámot is elkezdték hívogatni a károsultak, és volt, aki azt állítja, miután a számot fölvevő hölgynek megemlítette, hogy feljelentést tett a rendőrségen, utána a BestEmobile-t üzemeltető szlovák cég vissza is utalta neki az összeget. A hölgy viszont azt írta a károsultaknak, hogy bár üzleti kapcsolatban áll a cége a kérdéses webáruházzal, más köze nincs a céghez, ezért ne is hívogassák őt a pórul járt ügyfelek.

Hogy valójában mi történt a webshoppal, azt nem tudni. Kerestük a szlovák céget vezető tatabányai urat azon az emailcímen, amin keresztül pár ügyféllel kommunikált, de nem kaptunk választ. Egy kommentelő, aki a károsultak által használt több fórumra is írt, azt állítja, hogy tudja, mi történt a céggel, bár több magyarázattal is előállt, hogy miért omlott össze a kiszállítás: egyszerre nagyon sok megrendelést kapott a cég, átalakulás alatt van a cég, történt valami haláleset a cég körül. Ebből valamelyik akár lehet igaz is.

Mit lehet ilyenkor csinálni?

A pórul járt ügyfelek közül van, aki már visszakapta a pénzét, de ők vannak kisebbségben, a legtöbb vásárló még várja, hogy hogyan rendeződik a helyzet. Viszont sokan már tettek feljelentést az ország több rendőrségén. Igaz, volt, ahol azt a választ kapták, hogy nem biztos, hogy történt bűncselekmény, amit talán úgy értelmeztek a vásárlók, hogy a hatóság nem veszi komolyan a panaszukat. Valójában tényleg meg kell vizsgálni, hogy azért nem érkezett meg az áru több mint 70 vásárlónak, mert a cég nem is tervezte azt elküldeni, csak a pénzt akarta beszedni, ami bűncselekménynek számít, vagy valami más van az elmaradások mögött. Emellett több ügyfél jelezte, hogy az Európai Bizottságon keresztül indított vitarendezési eljárást. Az ilyen eljárásokhoz viszont szükséges, hogy a másik fél, vagyis a webshop üzemeltetője önként részt vegyen a folyamatban, ha eltűnt, nem reagál, akkor nem lehet mit kezdeni.

Az Index kérdésére Kiss-Benedek Damarisz, a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének jogásza, a Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Irodahálózat koordinátora is azt javasolta, hogy a hasonló helyzetbe került vásárlók forduljanak valamilyen békéltető testülethez, vagy ha Magyarországon kívül, de az EU-n belül rendeltek árut, ahogy ebben az esetben is történt, akkor forduljanak a Budapesti Békéltető Testülethez vagy az Európai Fogyasztói Központhoz. Ezek mind peren kívüli rendezésre adnak lehetőséget, és feltételezik azt, hogy az adott webshop üzemeltetője is részt vesz a folyamatban. Ha viszont erre nem hajlandó, akkor még mindig lehet polgári pert indítani, vagy büntető feljelentést tenni.

A szakértő szerint elég gyakoriak a hasonló panaszok, de ha azonosítani lehet azt a vállalkozást, akitől vásárolni akart az ügyfél, és ez a vállalkozás még létezik, nem törölték, akkor kisebb-nagyobb kellemetlenség árán, de az esetek többségében rendezni lehet az ügyet. Fontos viszont, hogy vásárlás előtt megnézzük, hogy tudjuk-e azonosítani az eladót, illetve hogy tudjuk, honnan rendelünk.

Hasonló lépéseket javasolt az Index kérdésére a Tudatos Vásárlók Egyesülete is, amely szintén kiemelte, hogy a legfontosabb, hogy vásárlás előtt ellenőrizzük, hogy megállapítható-e a webshop üzemeltetője, annak címe, elérhetősége. A szervezet szakértői azt javasolják, hogy

mint amilyen az Amazon, az Ebay vagy az Alibaba. Ezeken az oldalakon is lehetnek problémák, de az ilyen oldalakon viszonylag egyszerű a reklamáció, a visszaküldés és a visszafizetés. A fizetési mód sem mindegy: a legbiztosabb, ha utánvétellel rendelünk, de ha Paypalon vagy hasonló platformon keresztül fizetünk, akkor bizonyos esetekben a fogyasztó visszahívhatja a pénzét, mert az eladónak igazolnia kell, hogy teljesítette a rendelést, mielőtt megkaphatja a pénzt.

A Bestemobile ügyfelei a hatóságok mellett a bankjuknak is jelezték a problémát, amit nagyon helyesen tettek. Megkerestük az ügyfelek bankjait, és mindenhonnan azt a választ kaptuk, hogy hasonló esetben a legfontosabb, amit az ügyfél tehet az, hogy érdemes minél hamarabb szólni a banknak. Persze nem teljesen mindegy, hogy hogyan is történt az utalás: ha bankkártyával vásároltunk, akkor a banknak a kártyatársasági szabályok szerint a szállítási határidőtől számított 120 napig van lehetősége kivizsgálni az esetet.

Ha bankkártyával fizetett az ügyfél, akkor ilyen esetben chargeback (visszaterhelés) eljárás keretében a vásárló bankjának lehetősége van reklamációt kezdeményezni a kereskedővel szerződésben álló elfogadó banknál. Ha banki átutalással fizették ki az árut, akkor a bankok el tudják indítani az összeg visszahívását, viszont a visszautalást a kedvezményezett nélkül nem lehet elintézni. Úgyhogy ha a webshopot üzemeltető cég eltűnik, nem reagál se a bank, se az ügyfél megkeresésére, a bank kiadhatja a kedvezményezett nevét és címét, hogy az ügyfél beperelhesse.

Az ügyben megkerestük a fogyasztóvédelemért is felelőt Innovációs és Technológiai Minisztériumot, hogy ott tudnak-e az esetről, illetve hogy mit javasolnak hasonló esetben. A minisztérium válaszából kiderült, hogy mivel a kérdéses webshop már nem üzemel, így azt jelenleg nem tudja vizsgálni a hatóság. Viszont a már említett Európai Fogyasztási Központba már érkezett három panasz a webshoppal kapcsolatban, ezek kezelése a szlovák társközponton keresztül folyamatban van. 

A minisztérium összeszedett pár dolgot, amire általánosságban érdemes odafigyelni az online vásárlásnál, hogy ne kerüljön a fent leírthoz hasonló helyzetbe a vásárló:

• Érdemes kerülni az olyan webáruházakat, amelyek feltűnően nagy árengedménnyel csábítanak vásárlásra, miközben nem található információ az eladóról, és közvetlen kapcsolat sincs feltüntetve (pl. csak egy űrlapon lehet kommunikálni, és a vállalkozásnak nincs fizikai címe);
• Érdemes minden online vásárlás előtt utánanézni, hogy ki is az eladó, aki amúgy köteles feltüntetni a nevét vagy cégnevét, címét, székhelyét és elérhetőségeit. Arra is érdemes figyelni, hogy honnan jön az áru, mert önmagában az, hogy .hu végződésű a webshop címe, nem jelenti feltétlen, hogy magyar cégről van szó.
• Vásárlás előtt jó ötlet megnézni, hogy az adott webshop szerepel-e az ITM jogsértő webáruházakat összesítő listáján. 
• A legbiztonságosabb fizetési mód az utánvétel, azzal járhatunk a legkevésbé pórul. Ha viszont nem így, akkor bankkártyával érdemes vásárolni, mert ilyen esetben visszaterhelésre (chargeback) is van lehetőség, ha a kifizetett termék nem érkezik meg.
• A vásárlónak a termék átvételétől számított 14 napon belül indokolás nélküli elállási joga van, amelyet a termék megrendelése és az átvétele közötti időszakban is gyakorolhat.
• Ha a fogyasztó eláll a szerződéstől, vissza kell juttatnia a terméket a kereskedőhöz, a vállalkozás pedig haladéktalanul, de legkésőbb 14 napon belül köteles visszatéríteni a fizetéssel azonos módon a vételárként megfizetett teljes összeget, ideértve a szállítási díjat is. Az elállási jog nem korlátlan, a kereskedőnek egyes termékkörökre nem kell elállási jogot biztosítania. Ilyenek például a gyorsan romló élelmiszerek, kibontott csomagolású CD/DVD/szoftver, letöltött programok, vagy a fogyasztó egyedi utasításai alapján gyártott termékek.
• Fontos szabály, hogy elállásra nem csak a termék átvételét követően van lehetőség, hanem a megrendelés és a termék kézhezvétele közötti időszakban is. Ez azt jelenti, hogy ha a termék nem érkezik meg, és a vásárló jelzi elállási szándékát a webáruház felé, a vállalkozásnak 14 napon belül vissza kell téríteni a befizetett összeget.

(Borítókép: A Huawei kínai vállalat okosórái a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításon (CES) Las Vegasban 2016. január 6-án. Fotó: Paul Buck / MTI / EPA)