Malajziában a hivatalos szegénységi küszöb alatt élők aránya 1970-ben még 49 százalék volt, de 2016-ra ezt a mutatót levitték 0,4 százalékra. Az elképesztő teljesítmény mögött azonban az ENSZ szerint inkább az állhat, hogy ezt direkt rosszul mérik, írja a Reuters. 

Philip Alston, az ENSZ extrém szegénységi és emberi jogi jelentéstevője szerint mindössze annyi volt a trükk, hogy Malajziában évtizedekig nem változtatták a szegénységet definiáló jövedelmi szinteket, hiába drágult közben jelentősen az ország. Független csoportok jelentései szerint az országban jelentős szegénység uralkodik, 15 százalék körül lehet a szegények valós aránya.

Szerinte egyszerűen nevetséges a háztartásonként 980 ringgites (nagyából 70 ezer forintos) havi jövedelmi küszöb, ami alatt a helyiek szegénynek számítanak. Eszerint egy négyfős városi családban egy embernek napi 8 ringgitből (565 forintból) vagy kevesebből kéne kijönnie. 

Ez megvalósíthatatlan vagy legfeljebb borzalmas körülmények közt lehetséges

-mondta Alston.

A félremért szegénység azt is magával hozta, hogy alig van ez ellen irányuló hatékony kormányzati lépés. Alston arra biztatta Malajziát, hogy mérjék normálisan a szegénységet, vegyék be a vendégmunkásokat, a menekülteket vagy a hontalan családokat. Hiszen csak aztán lehet észszerű lépéseket kidolgozni a gondok kezelésére.