A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint szeptember 2-án 1,1 millió gyerek és fiatal számára kezdődik el az új tanév az általános és középiskolák nappali tagozatán. Az iskolakezdés minden évben több tízezer forintos költséget jelent több mint egymillió magyar háztartásnak: az alapvető tanszerek, egy új iskolatáska, a tankönyvek beszerzése és az iskolai pénzek befizetése sok családnak komoly anyagi terhet jelent a július és szeptember közötti időszakban. Akad azonban néhány alternatív, és a környezetet is kevésbé terhelő lehetőség a költségek lefaragására.
Minden héten jövök, már visszajáró vendék vagyok itt, mindig találok itt valami hasznos dolgot
- meséli a Fővárosi Közterület-fenntartó egyik törzsvásárlója, miközben az iskolatáskák között nézelődik, ugyanis az FKF Nonprofit Zrt. nem csupán a szemétszállítással, és a főváros tisztán tartásával foglalkozik, hanem újrahasználattal is.
Budapest szélén, a XVIII. kerületi Besence utcában három éve, egy összesen 8,4 milliárd forintos uniós projekt 711 millió forintos részeként épült fel az FKF két Szemlétetformáló és Újrahasználati Központja, vagyis a SZÚK. (A másik a XV. kerületben van.) A központ tulajdonképpen egy csarnokkal és szolgáltatásokkal kiegészített hulladékudvar,
ahol a szemétleadáson kívül szemléletformáló előadásokat tartanak, valamint lehetőség van a feleslegessé vált, de még jó állapotú tárgyak leadására és újrahasznosítására is.
Egy hétköznapi raktárépület a legritkább esetben esztétikus, viszont a SZÚK, a funkciójához mérten, kifejezetten izgalmas hatást kelt. A külvárosi környezetben a narancssárgán rikító épület elég feltűnő ahhoz, hogy magára vonja az arra járók figyelmét. A csarnokba belépve az első, ami egyből szembetűnik, hogy hegyekben állnak a könyvek.
A több méter magas polcok roskadoznak a műfajok szerint kategorizált könyvektől, egy hatalmas ládában halomban állnak az legkülönfélébb olvasmányok. Nem túlzás azt állítani, hogy több könyv van itt, mint néhány iskola könyvtárában.
A SZÚK-ban, személyigazolvány és lakcímkártya bemutatása után, csak budapesti lakosok adhatják le feleslegessé vált tárgyaikat, a vásárlás viszont egy regisztráció után bárki számára elérhető. A bútoroktól és kanapéktól kezdve, a régi hanglemezekig szinte bármire rá lehet bukkanni ezen az ötcsillagos bolhapiacon.
A tárgyak a tárolási díjuk ellenében vásárolhatók meg, ami a pár száz forinttól, a legfeljebb néhány ezer forintig terjed a méretük függvényében.
Az új tanév kezdete előtt, augusztusban tanszergyűjtő akciót indítottak, és az egész év során várják az iskolakezdéssel kapcsolatos eszközök és tanszerek felajánlását, amik aztán más családoknál hasznosulhatnak újra – mondta az akció kitalálója, Tóthné Bodó Krisztina, a központ edukációs főmunkatársa.
Az akció során eddig az iskolatáskák iránt volt a legnagyobb a kereslet, ami nem is meglepő a bolti árakkal összevetve. Egy szinte tökéletes állapotban lévő táska itt nagyjából 300 forintért szerezhető be, míg újonnan több tízezer forintba is kerülhettek. A rengeteg könyv között valószínűleg nincs olyan kötelező iskolai olvasmány, aminek egy példányára ne lehetne rátalálni egy kis kutakodás után.
December után a nyár vége az év második legforgalmasabb vásárlás időszaka, ami leginkább az iskolakezdésnek tudható be, ugyanakkor a roham az üzletekben még nem ért véget, mivel sokan az utolsó pillanatra, a tanév első napjaira hagyják az eszközök beszerzését.
Erről készített elemzést a Regio Játék, ami a saját értékesítési adataik mellett, egy augusztus 5-8. közötti online kutatáson alapszik. Ebben 923, 18 évnél fiatalabb gyermekét nevelő szülőt kérdeztek meg az iskolakezdéssel kapcsolatban. A vállalat arra számít, hogy a tavalyi évhez képest a bolti vásárlások esetében 4 százalékkal, online vásárlásokkor pedig 12 százalékkal fog növekedni a kosárérték.
A vizsgálat szerint tízből kilenc szülő személyesen vásárolja meg a felszereléseket, az online költés mégis magasabb. A tavalyi 7500 forintos átlagos kosárértékhez képest idénre 12 százalékkal több, azaz 8400 forintos kosárértékre számítanak. Egy hagyományos bolti vásárláskor 2018-ban 5880 forint szerepelt egy átlagos augusztusi blokk végén, az idén várhatóan 4 százalékkal több, vagyis 6100 forint lehetett egy átlagos vásárlás végösszege.
Az olyan alapvető tanszerekre, mint a tolltartó, füzetek és radírok, a megkérdezettek egyharmada 10-15 ezer, egynegyede 15-20 ezer, egyötöde pedig akár 20-30 ezer forintot is elkölt. 10 ezer forint alatt a vásárlások csupán 12 százalékában áll meg a végösszeg, 9 százalékában pedig akár 30 ezer forintnál is többet költenek.
A tanszerek mellett egy új iskolatáska beszerzése is komolyabb kiadás lehet a családoknak. A kutatás szerint a vásárlók több mint fele legfeljebb 15 ezer forintot hajlandó erre áldozni, ugyanakkor új iskolatáskát többnyire csak akkor vásárolnak a szülők, amikor az előző már elhasználódott, vagy a gyerek kinőtte a korábbit, és a táska űrtartalma nem elegendő a következő tanévre.
A kormány 2011-ben döntött arról, hogy 2013-tól átalakítja a korábbi, ingyenes tankönyveket csak rászorultsági alapon biztosító rendszert. Az új tankönyvtörvény értelmében, felmenő rendszerben díjmentessé válnak a könyveket az általános iskola 1-8. osztályos tanulók számára. 2017 májusában pedig Palkovits László oktatási államtitkár jelentette be, hogy a következő tanévtől már az 5-9. évfolyamokra is kiterjesztik a tankönyvek ingyenességét.
A gyakorlatban ez úgy valósult meg, hogy a könyvek valójában az iskolák tulajdonában maradnak, amit a diákok ingyenes használatba kapnak kölcsön, és a tanév végén vissza kell adniuk. Ugyanakkor a feladatokat tartalmazó, beleírásra szánt munkafüzeteket és munkakönyveket a tanulóknak nem kell leadniuk, viszont ezekhez nem minden család jut hozzá ingyenesen.
Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős helyettes államtitkára a múlthéten tartott sajtótájékoztatón szinte megismételte az egy éve elmondott szavait, vagyis, hogy 1-9. évfolyamon minden diák ingyen jut a tankönyvekhez, a 2020-as tanévtől a köznevelés valamennyi résztvevője térítésmentesen jut majd a kiadványokhoz.
A játékáruház-lánc felmérése szerint az általános iskolába járók 65 százaléka kapja ingyenesen a tankönyveket, 10 százalékuk kevesebb mint 7 ezer forintot, 17 százalékuk 7 és 15 ezer forint közötti összeget, 8 százalékuk pedig 15 ezer forintnál többet fizet a könyvekért.
A középiskolás gyermeket nevelő háztartásoknak ennél sokkal nagyobb kiadást jelentenek a könyvek: amellett, hogy esetükben a diákok 28 százalékának biztosított csak a díjmentes tankönyvhöz való jutás, több mint 40 százaléknak 15 ezer forintnál is többe kerülnek az új könyvek.
A GKI által, az eMag megbízásából készített kutatásból kiderült, hogy minél nagyobb a gyerek, az iskolakezdés költségei azzal arányosan nőnek. Egy általános iskola alsó tagozatos gyerekre átlagosan 32 ezer forintot költ a családja, míg egy felső tagozatosra már ötezer forinttal többet. Egy középiskolás tanulóra a tanév kezdete előtt átlagosan 42 ezer forintot költenek a szülei, az egyetem előtt pedig átlagosan 65 ezer forintot is.
Az iskolakezdés időszaka gyakran egybeesik új műszaki cikkek beszerzésével is. Általános iskolások esetében legfeljebb 20 ezer forintot szánnak ilyen eszközökre a szülők, a középiskolások esetében már 40 ezer forintot. Az általános iskola alsó tagozatos diákjainak több mint fele rendelkezik már okostelefonnal, ettől feljebb pedig szinte 100 százalék közeli ez az arány. A kutatásban megkérdezett szülők nagy többsége úgy gondolja, hogy a digitális eszközök segítik a gyerekek tanulását, valamint a lexikális tudásnál fontosabbnak tartják a használható és magabiztos nyelvtudást, és az információ megszerzésének készségét.
(Borítókép: Vasvári Tamás / Index)