A drágulás a rezsicsökkentett lakossági áramárat nem érinti, de a magyar vállalatok számára komoly versenyképességi hátrány az, ami szeptember elején kialakult. Sok tényező hatott egyszerre, de ami igazán súlyos, az osztrákok és a szlovákok nem exportáltak eleget felénk, a románok pedig „kiszippantották” a magyar rendszerből a villamos energiát.
Hektikus napok zajlottak le a hazai árampiacon. Szeptember 2-án a HUPX magyar áramtőzsdén 106,94 euró/MWh volt az áram (az úgynevezett zsinórtermék) ára, ez lokális csúcs volt. Másnapra közel 40 százalékos mérséklődéssel 65,13 euró/MWh-ig korrigált az ár, de korai lenne megnyugodni, mert az elmúlt napokban rendszeresen alakultak ki bődületesen magas árak.
Összehasonlításképpen: hétfőn a német ár 39,18 euró/MWh volt, vagyis 60 euró volt a különbség. De ugyanekkora differencia alakult ki a svájci árakkal szemben is (Svájcban található Európa energiakereskedelmi központja). A nemzetközi árak itt követhetőek nyomon.
A jelenség megértéséhez hazai energiakereskedőkkel, elemzőkkel beszéltünk. Mint megtudtuk, a szabad ármozgás fontos érték, és természetesen magas áramár is bármikor kialakulhat, de
ami most történik, abban sok súlyos hiba és anomália is közrejátszhatott.
Ha pedig szándékos manipuláció történt, akkor a megfelelő hatóságoknak illene egyszer végre komolyan kivizsgálni a mozgatórugókat.
Ennyire extrém helyzet akkor alakulhat ki, ha mind a keresleti, mind a kínálati oldalon szokatlanul erősek a kilengések. Magas ár esetében ez azt jelenti, hogy a kereslet nagy, a kínálat pedig szűkös.
És valóban többektől hallottunk arról, hogy éppen
Az első három tényezőre azt mondhatjuk, hogy piaci, technológiai, időjárásfüggő adottságok, de az utolsó két pontnál érdemes elidőzni, mert valóban komoly zavarokat okozhat, ha bezárul két importforrás (áramfolyosó), mert két ország nem ad elég exportáramot, egy harmadik szomszéd pedig elviszi az importáramot.
Ráadásul az osztrákok és a szlovákok úgy nem szállítanak elég áramot, hogy az úgynevezett átviteli hálózati rendszerirányító, vagyis TSO (Transmission System Operator) erről megfelelő tájékoztatást sem nyújt. Az ezért felelős szervezetek, így az osztrák APG ezzel fittyet hány az a EU és a REMIT (a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló európai rendelet) szabályainak.
Magyarázat persze mindig akad, amikor valaki az előzetes tájékoztatással szemben az utolsó pillanatban mégis megvágja a napi kapacitásokat. Olyan ez, mint amikor a kirúgott munkatárs éppen elveszíti a céges laptopját. A TSO is mindig mondhatja azt, hogy egy rendkívüli műszaki hiba a magyarázat.
Ráadásul ahogy a sebészek vagy más orvosok sem szoktak egymásra mutogatni (van egyfajta összezárás, mert legközelebb fordított helyzet is kialakulhat), úgy a TSO-k is összetartanak, jóban kell lenniük egymással, mert ha nemzetközi segítség kell, akkor valahová menniük kell az áramért.
De az mégiscsak egy anomália, hogy az Entsoe (Európai Villamosenergia-átviteli Hálózat) honlapján úgy néz ki, mintha lenne elegendő kapacitás, de nincs. Forrásaink szerint a nemzeti hatóság (a MEKH) és a regionális szabályozó (ACER) igazán akcióba léphetne, és egy alapos vizsgálatot kezdeményezhetne az elmúlt napok áralakulása kapcsán, ne érezze úgy senki, hogy ezen a piacon bármit meg lehet tenni büntetlenül.
Mert az ilyen esetek (akár manipulációk) a magyar ipar, elsősorban persze az áramintenzív ágazatok versenyképességét is befolyásolhatják. Lehet, hogy egy-egy nap kiugró áramára miatt még nem gondolkodik el a kecskeméti Mercedes semmilyen változtatáson, de a szabályozatlan, kontrollálatlan, kiszámíthatatlan piac semmiképpen sem pozitívum.
Ráadásul mindezek felett az elmúlt napokban problémát okozott a market coupling is, vagyis a piacok összekapcsolása. A magyar, a cseh, a szlovák és a román piac öt éve össze van kapcsolva, vagyis nagyon leegyszerűsítve, hiába kellett volna nekünk több áram, a románok is el tudták vinni azt.
Egyetlen mondattal a problémáról: mindenki azt remélte, hogy az olcsó román vízi energia (a Vaskapu a világ harminc legnagyobb vízerőművének az egyike) segíti majd a piacokat, de tavaly december óta Románia exportőrből importőrré vált. Az összekapcsolás amúgy folytatódik, hamarosan a szerb piacot is összekapcsolják az említett négyessel.
De mi történik Romániában? Pontosan nem lehet tudni, állítólag a három nagy román állami hátterű energiacég (Nuclearelectrica, Hidroelectrica és a Termoelectrica) között sem tökéletes a kooperáció, de biztosan megváltoztak az időjárási viszonyok is, a széljárás, a hidrológia.
A mostani helyzet határozottan rendkívüli. A következő időszakban sok olyan terület van, ahol javítható a magyar villamosenergia-helyzet (sok naperőmű lép be, Paks 1 rövid távon, Paks 2 hosszabb távon bővíti a kínálatot, Mészáros Lőrinc is kezd vélhetően valamit a ma még szennyező Mátrai Erőművel), de a mostani kilengések mindenképpen kezelendőek.
(Borítókép: A Mátrai Erőmû Visonta közelében. Fotó: Komka Péter / MTI)