A jómódú rétegek olcsó hitelből is tudnak szuperállampapírt venni, így jócskán több hozamot markolhatnak fel azoknál, akik csak a saját megtakarításaikat fektethetik így be – és a banki hitelstatisztikák szerint ezt valószínűleg meg is teszik, elemezte a Napi.hu az MNB adatait.
A júliusi adatok alapján a hitelezés kilőtt a nyár közepén, a háztartások hitelállománya 6512,9 milliárd forintra nőtt, amivel a devizahitelek forintosítása előtti csúcs dőlt meg. Különösen feltűnő, hogyan alakult a személyi hitelek összege, amelyek nagy része manapság már egyéb hitel kategóriába tartozik. A cikkben idézett MNB-adatok szerint a MÁP+ indulása után jócskán megugrott az változó kamatozású egyéb hitelek szerződéses összege. Korábban havonta
jellemzően 5-6 milliárd forintnyi ilyen hitelre kötöttek szerződést a hitelintézetek, májusban és júniusban viszont már 10 milliárd forint fölött volt a szerződéses összeg, júliusban pedig 32,58 milliárd forint volt.
Ez azért érdekes, mert az egyéb hitel kategóriába tartoznak az úgynevezett lombardhitelek (értékpapír-fedezetű hitelek) is, amelyek akár nagyon olcsón hozzáférhetőek lehetnek jellemzően privátbanki ügyfelek számára. Privátbanki szolgáltatás átlagosan 60 millió forintos megtakarítással járhat az ügyfeleknek.
Az éven belüli kamatfixálású áruvásárlási és egyéb kölcsönök átlagos kamata júliusban csupán 2,67 százalékos volt, vagyis aki ilyen hitelből vásárol 4,95 százalékot kamatozó MÁP+-t, az a hitelből vett papírok után is csaknem 2,3 százalékos kamatot tehet zsebre. A bankok az állampapírokat általában 80-90 százalékban elfogadják fedezetként,
így pedig 10 millió forintból 18-19 millió forintnyi állampapírt is vehet az ügyfél, sőt a hitelből vett papírokra is vehet fel a hitelt.