Egy utaskilométerre lebontva a fővárosi közösségi közlekedésre tizedannyi állami támogatás jut, mint a vasútira, és ötödannyi, mint a helyközi buszos közlekedésre – számolta ki a G7 a BKK beszámolóinak vizsgálatával.
A MÁV és a volánok támogatására 2018-ban 243,7 milliárd forintot költött a kormány, a BKK viszont csak 15,1 milliárd forintnyi szociálpolitikai menetjegy-kiegészítést kapott tavaly.
A négy év alatt (2015–2018) tapasztalható 11 százalékos csökkenést a főváros kénytelen valamelyest kompenzálni, hiszen a BKK időközben nem emelt jegyárat, költségei viszont nőttek például a minimálbér és a garantált bérminimum növelése miatt. A fővárosi támogatás 2017-ig csökkent, de 2018-ban rekordösszeget, 87 milliárdot utalt az önkormányzat a közösségi közlekedés működtetésére.
A BKK utasai egyébként valószínűleg többen lettek az elmúlt években, vagy legalábbis többen utaznak legálisan: ez onnan látszik, hogy a jegyárak szinten tartása ellenére nőtt a jegybevétel 7 százalékkal. A beszedett pótdíjak összege és aránya is nő, 2018-ban már 2,44 milliárd forintot tett ki az innen befolyó pénz (ez a 2015-ös adat 2,5-szerese, 1,3 százalék a teljes bevételből). Jó pénzt szed a közlekedési cég a turistáktól, a főként általuk használt reptéri busz és a napi/hetijegyek aránya a teljes jegybevételen belül 8,5 százalék, és stabilan növekszik.
Az utasok hiába fizetnek és vannak többen, a férőhelyek száma csökkent, vagyis egyre zsúfoltabbak a járatok.
A BKK kimutatásában a férőhelykilométer (az összes menetrendszerű járaton szállítható utasok száma megszorozva és a megtett km-ekkel) 2,4 százalékot romlott négy év alatt egy utasra vetítve. Pedig ahhoz, hogy minél többen válasszák a közösségi közlekedést, ezen a mutatón javítani kellene.
A buszok egy részét már nem a BKV, hanem külsős cégek üzemeltetik, ebben a szegmensben a VT-Arriva és az állami Volánbusz 24 milliárdos árbevételhez jutott tavaly a fővárostól.