Huszonkét milliárd forintos beruházással, uniós támogatással geotermikus fűtési rendszert alakítanak ki több szegedi városrészben, a fejlesztésnek köszönhetően felére csökken a távfűtéshez felhasznált gáz mennyisége és a szén-dioxid-kibocsátás – közölte Botka László (MSZP) polgármester csütörtökön.

Az MTI beszámolója szerint Botka arról beszélt, a városban a távfűtött lakások száma meghaladja a 27 ezret, a 23 fűtőmű ezek mellett további 469 intézményt is kiszolgál. Ehhez évente 27 millió köbméter földgázt és 6,433 millió kilowattóra villamos energiát használnak föl. Így jelenleg Szegeden a távfűtő-rendszer a legnagyobb károsanyag-kibocsátó, viszont

- mondta Botka. Kóbor Balázs, a Szegedi Távfűtő Kft. ügyvezető igazgatója a részleteket is ismertette: kilenc szegedi hőkörzetben egy-egy kitermelő és két-két 2000 méteres talpmélységű visszasajtoló kutat fúrnak, amelyek átlagos hozama óránként 80 köbméter 92 fokos hőmérsékletű termálvíz lesz. A kutak éves szinten 450-500 ezer gigajoule (GJ) hőenergiát biztosítanak, a kinyert termálvíz teljes egészét visszasajtolják, ezzel biztosítva a rendszer fenntarthatóságát.

A geotermikus fűtési rendszer kellő karbantartás mellett 60-80 évig működhet. 

Péter Tamás, a pénzügyi befektető Geo Hőterm Kft. ügyvezetője elmondta, a 22 milliárd forintos fejlesztést a cég, a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nkft., valamint a Szegedi Távfűtő Kft. konzorciuma valósítja meg. A beruházás költségeiből 9,6 milliárd forintot uniós támogatás fedez.

Egy-egy kút fúrása átlagosan 3 hónapig tart, a beruházás része emellett 44 kilométer távvezeték lefektetése, valamint 75 hőcserélő kialakítása a távhő szolgáltató központjaiban - közölte az ügyvezető. Az első hőkörzetben, az Odesszai városrészben november közepén már termál energia biztosítja a fűtést, a teljes beruházás 2022/2023-as fűtési idényre készül el - tudatta a szakember. Az első ütem kútfúrása egyébként szült némi lakossági elégedetlenséget, erről helyszíni riportban is beszámoltunk.