Valóban készült terv a minisztériumban a háztáji sertések leölésére a sertéspestis által veszélyeztetett területeken, ismerte el kérdésünkre a Nébih, miután a hvg.hu azt írta, már nyár közepén felmerült ez szakmai javaslatként, és hiába súlyos a helyzet, a kormány úgy tűnik, hogy az önkormányzati választások előtt ezt nem szívesen lépi meg.
Kérdésünkre a Nébih azt írta, ahogy több, az afrikai sertéspestis (ASP) betegségben is érintett EU-s tagországban, így hazánkban is felmérték a fertőzött területeken a háztáji sertéstartás megszüntetésének kockázatait, lehetőségeit.
"Az ASP jelentette fenyegetettség okán számba vettünk minden lehetséges megoldást a házisertés-állományok megfertőződésének megakadályozása érdekében, ugyanis minden intézkedés komoly felkészülést igényel. A cél, hogy megóvjuk a magyar sertéságazatot, annak nemzetgazdasági jelentőségű exportját, és ezzel a szektorban dolgozó csaknem 300 ezer ember egzisztenciáját."
A fertőzött területen végzett felmérések szerint a kis létszámú, háztáji udvarokban teljesülnek legkevésbé a járványvédelmi minimum feltételek. Ezek a gazdaságok jelentik tehát a legnagyobb kockázatot. Ez egybeesik más ASP-vel érintett országok tapasztalataival is. A háztáji-állományok zártsága jellemzően nem elégséges. A többszöri figyelemfelhívás ellenére még mindig előfordul a moslék etetése, ami a nemzetközi járványügyi tapasztalatok alapján a legnagyobb veszélyforrások közé tartozik.
Azt írták, hogy a szakemberek folyamatosan vizsgálják és követik a járványhelyzet alakulását, és ennek megfelelően hoznak intézkedéseket. A legkisebb gyanú alapján elrendelhetik az állományok leölését. Teljesen tünetmentes, egészséges állományok leölésére viszont jelenleg nem kerül sor.
A fertőzött területeken a háztáji sertéstartás felszámolása az egyik lehetséges – nagy horderejű, hatékony – megelőzési megoldás lehet az ASP terjedésének megakadályozására. Ez azonban nem az érintett állományok azonnali leölését jelentené, hanem egy hosszabb folyamatot takar.
Azt írták:
Ha döntés születik ennek végrehajtásáról, arról a gazdákat időben tájékoztatja a hatóság a megfelelő felkészülés biztosítása érdekében. További részletekről azonban csak akkor érdemes beszélni, ha esetleg egy ilyen irányú terv végrehajtandó intézkedéssé válik.
Szerintük az ASP-vel szembeni védekezésre vonatkozó intézkedések kizárólag állategészségügyi szakmai szempontok alapján születnek, folyamatos kockázatértékelés mellett, azok végrehajtásának időpontja nem politikai kérdés.
Az állategészségügyi hatóság hosszú ideje fokozottan kommunikálja az érintettek felé a betegséggel kapcsolatos kockázatokat, fontos információkat. Pl. adott területen belül minden háztartásba eljuttatott szórólapokkal, fertőtlenítő szerek kiosztásával, helyi és országos médiumokban hirdetésekkel, sajtóanyagokban. Ezek mindegyikében megjelenik a tematikus ASP aloldal elérhetősége is, írta válaszában a Nébih.