Megint romlani kezdett a legszegényebb családok és azokban élő gyerekek helyzete – idézi a Gyerekesély Közhasznú Egyesület (GYERE) friss tanulmánykötetét a Népszava. A felmérés készítői a 2014-2017 közötti években vizsgálták a gyerekek körülményeit, esélyeit, az otthoni és az intézményi ellátásuk minőségét.
2007 -től 2017-ig csökkent a mediánjövedelem 60 százalékánál kisebb összegből élő családok száma. 2017-ben pedig 230 ezer gyerek élt ezekben a háztartásokban. Amikor azonban csak a medián jövedelem 40 százalékával számoltak, tehát a mélyszegénységben élők helyzetét vizsgálták, kiderült, hogy ebben a körben nem csökkent, hanem 3 százalékkal még nőtt is az érintett családok és a bennük nevelkedő gyerekek száma. Ez a 40 százalék bruttó 230 ezer forintos mediánjövedelemmel számolva idén például bruttó 92 ezer forintra jön ki.
A nagyon rossz lakáskörülmények között élő gyerekek aránya nagyon megugrott, 19,7 százalékról 27,3 százalékra nőtt. Az uniós átlag 2017-ben csak 6 százalék volt. A tanulmány szerint Magyarországon
a társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a magyar gyerekek több mint felét.
Legalább 125 ezer olyan magyar gyerek van a tanulmány szerint, aki olyan háztartásban él, ahol senki nem foglalkoztatott és esélye sem nagyon van a munkavállalásra.
2013 végén hét csecsemő született Bódvalenkén, közülük csak három élte meg a tavaszt. Azon a télen hónapokig nem volt közmunka a faluban, az emberek szó szoros értelemben éheztek, hoz fel példát a lap az észak-borsodi nyomorról.
Vagy a peremfalvakban hiába regisztrálják egy kisgyerekről, hogy liszt-, vagy tejérzékeny, az anyák nem jutnak hozzá az ilyenkor tanácsolt élelmiszerekhez, mert nincs is ilyen a boltban. De ha be is tudnának jutni egy városba, a speciális élelmiszereket ott se tudnák kifizetni a gyereknek. Így aztán az ilyen gyerekek többsége itt úgy nő fel, hogy állandóan püffedt vagy hasmenéses, a súlya alig gyarapodik, folyton beteg. További részletek a cikkben.