Az első fél évben 52,7 milliárd forint nyeresége képződött a magyar jegybanknak, ami 33,9 milliárd forinttal több, mint a múlt év azonos időszakában volt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank honlapján olvasható féléves jelentésben.
A legnagyobb mértékben a kamateredmény javult, ami a monetáris politikai intézkedések, illetve a devizatartalék-kezelés hatásával magyarázható.
A Portfolio részletesen megvizsgálta az eredmény szerkezetét, ennek alapján a deviza kamateredmény érdemes a részletesebb elemzésre: ebben a kategóriában bevételek 70 milliárdról 149 milliárd forintra ugrottak. Ez nem elsősorban a devizatartalékon elért nyereségnek, hanem a devizában elszámolt kamatjellegű bevételeknek volt köszönhető, azok összege ugyanis 41,2 milliárd forintról 109,7 milliárdra nőtt. Közben a devizában elszámolt kamatjellegű ráfordítások is 65,6 milliárdról 133,2 milliárdra nőttek.
Azt nem tudni, mitől nőtt hirtelen a duplájára a kamatjellegű bevétel és kiadás is, a jelentés szerint ez „nagyrészt az értékpapírok beszerzéskori árfolyam-különbözetének amortizációját, valamint a származékos ügyletek devizaárfolyam-változáshoz nem kapcsolható bevételeinek és ráfordításainak az egyenlegét tartalmazza”. A bevételek és a kiadások hasonló szintű emelkedése arra utalhat, hogy a devizaárfolyamok is okozhatták a kilengést.
Az is biztos, hogy a gyenge forinton továbbra is jól keres az MNB, a devizatartalék beváltásából keletkező profit az első félévben 38,8 milliárd forint volt az egy évvel korábbi 29,7 milliárddal szemben.
A jegybank működési költségének félévi tényleges összege 20,863 milliárd forint volt, ami 7,5 százalékkal marad el a tervezettől és 2,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A költségnövekedés a személyi jellegű ráfordításoknál jelentkezett, amely egyrészt az üres álláshelyek betöltéséből adódóan az átlaglétszám 2,7 százalékos növekedéséből, másrészt területi bértömegkeretek emeléséből adódott.
Csökkentek viszont a banküzemi általános költségek, leginkább az egyéb (főként kommunikációs) költségek körében. Ez abból adódott, hogy 2018 első felében jelentős kiadással járt a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (és a bankjegycsere) program közösségi médiában folytatott kommunikációs kampánya, ugyanakkor a 2019-re tervezett nagyobb kampányok egyes elemei (pl.: Azonnali Fizetési Rendszer) az év későbbi részében, vagy jövőre valósulnak csak meg.
A normál üzletmenethez kapcsolódó idei beruházásokra jóváhagyott 7,153 milliárd forintból az első fél évben 2,543 milliárd forintot használtak fel, aminek jelentős része informatikai eszközök beszerzéséhez, illetve különböző informatikai projektekhez kötődött. Emellett a biztonságtechnikai környezet fejlesztéseként folyamatban van a Szabadság téri épület és a Logisztikai központ biztonságtechnikai és informatikai rendszereinek felújítása és korszerűsítése - olvasható az MNB féléves jelentésében.