Bár nagy az igény a vadonatúj autók iránt, sokaknak a jövőben is a használt autó jelent majd reális megoldást. Az ok természetesen az ár, hiszen egy új autó a szalonból kigördülve azonnal elveszíti értékének 10-15%-át, ami egy 10 milliós jármű esetében 1-1,5 millió Ft-ot jelent.

Ráadásul, ha nem is ugyanilyen mértékben, de folytatódik az értékvesztés, így egy öt éves autón általában az eredeti ár 50-60%-áért lehet csak túladni. Vagyis a példánkban szereplő 10 milliós járműnél 5-6 millió Ft-os pénzügyi veszteségről beszélhetünk. Mármint eladói oldalon természetesen, mert a vevők ezt előnyként élik meg.

Amennyiben valaki használt autót vásárolna, de nem áll rendelkezésére az ehhez szükséges teljes vételár – vagy előteremthetné azt, de inkább befektetésekben fialtatja a pénzét –, akkor neki valamilyen finanszírozási lehetőség után kell néznie. Ebben az esetben manapság a lízing és a szabadon felhasználható személyi kölcsön a két szóba jöhető megoldás.

Személyi kölcsön autóra?

A személyi kölcsön viszonylag egyszerű termék: alapvetően megfelelő jövedelem kell hozzá, ami elbírja a hitel havi törlesztőjét, és persze az, hogy az igénylő ne szerepeljen rossz adósként az úgynevezett KHR adatbázisban. A bankok nem kérnek fedezetet, a folyósított hitelösszeg pedig szabadon elköthető, így akár autót is vásárolhatunk belőle. Fontos előny az is, hogy ha minden szükséges dokumentumot sikerült beszerezni, akkor nagyon rövid időn, akár 72 órán belül a számlánkra érkezhet a pénz, az igénylés pedig bizonyos esetekben akár online is történhet, így még a bankfiókba sem kell elmenni.

A személyi kölcsönök kamata egy ideje rendkívül ráadásul alacsony: találtunk 7% alatti, végig fix kamattal is ajánlatot, aminél a havi törlesztők a futamidő végéig változatlanok. Legfeljebb az jelenthet korlátot, hogy a felvehető hitelösszeg a személyi hitelek esetében maximálisan 10 millió Ft, ám ez egy használt autónál ritkán probléma, hiszen a többség 2 millió Ft alatt keres.

Mikor éri meg a lízing?

Magánszemélyként a személyi kölcsönön kívül az úgynevezett zártvégű lízinget választhatjuk még, ami annyiban hasonlít egy normál hitelkonstrukcióra, hogy itt is van kamat és havi törlesztő (pontosabban lízingdíj), ám fontos különbség, hogy legalább 20%-os önerőt mindenképp fel kell tudnunk mutatni.

A hasonlóságok ellenére jelentős különbségek vannak a lízing és a hitel között. A zártvégű lízingnél a futamidő végéig, pontosabban az utolsó részlet megfizetéséig a lízingbe adó az autó tulajdonosa – ő szerepel a forgalmi engedélyben és a törzskönyvben –, míg az adós „csak” úgynevezett üzembentartó lesz.

Az egyéni vállalkozók és a cégek körében az úgynevezett nyíltvégű lízingkonstrukció népszerű, amikor a lízingbe vevő a futamidő végén eldöntheti, hogy az úgynevezett maradványértéken megszerzi-e az autó tulajdonjogát. A nyíltvégű lízing adózási szempontból rendkívül kedvező lehet – például a lízingdíj kamatrésze költségként elszámolható, a lízingdíj tőkerészre eső áfa-tartalma bizonyos esetekben visszaigényelhető, az értékcsökkenés elszámolható –, ami egy vállalkozás számára plusz pénzügyi előnyt jelent.

Melyik az olcsóbb: a személyi kölcsön vagy a lízing?

Az, hogy az autó a futamidő végéig mindenképp a lízingcég tulajdonában marad, természetesen nagyobb biztonságot jelent a finanszírozó számára, hiszen az ügyfél esetleges adóssága miatt a NAV vagy más hitelezők nem tehetik rá kezüket a járműre, ha pedig a lízingbe vevő nem fizet, azonnal visszavehetik tőle azt.

A kisebb kockázat jutalma pedig az alacsonyabb kamatszint, vagyis olcsóbb finanszírozási lehetőség a személyi kölcsönhöz képest. A kamatot tekintve tehát a lízing szinte mindig kedvezőbb a személyi kölcsönnél, ám ezért bizonyos kötöttségeket be kell vállalni, illetve a lízing nem is minden esetben elérhető opció. Ezekről a helyzetekről kérőbb még részletesen írunk.

Külföldön vásárolt autó finanszírozása

Gyakran hallani, hogy külföldön lényegesen olcsóbban hozzá lehet jutni a használt autókhoz, mint idehaza. De vajon igaz ez? Az általunk megkérdezett, prémium kategóriás autók németországi importjával foglalkozó cégek vezetői szerint van ebben igazság, ám mégis erős általánosítás a kijelentés. Inkább arról van szó, hogy Nyugat Európában lényegesen nagyobb a kínálat, illetve a magas munkaerő költségek miatt egy-egy komoly hibát ott egyszerűen nem rentábilis megjavítani, ezért az ilyen autóktól nyomott áron megválnak.

Például egy hengerfejes autó javíttatása német órabérekkel horribilis összegre rúg, míg Magyarországon lényegesen olcsóban ki lehet hozni ugyanezt. Éppen ezért magyar kereskedők az ilyen kocsikat kint olcsón megveszik, itthon pedig megjavíttatják, majd – néha az egykori hibát nem említve – magasabb áron értékesítik.

Lízinget külföldről behozott autóra is igényelhetünk, ám csak miután hazahoztuk a járművét Magyarországra. Vagyis, ha valaki például Németországból közvetlenül szeretne használtautót behozni, akkor a vételárat valahonnan elő kell teremtenie, és csak miután megtörtént a honosítás, lehet szó úgynevezett visszlízingről. Ez azt jelenti, hogy a lízingcég megvásárolja az autót a tulajdonostól, amit ő azután megfelelő havi díj ellenében visszalízingel.

Nem csak az a gond ezzel, hogy az autó vételárát valahogyan meg kell előlegeznünk, hanem az is, hogy ebben az esetben duplán fizetjük meg a vagyonszerzési illetéket. Először akkor, amikor magánszemélyként megvásároljuk a külföldi autót, másodjára pedig azt követően, amikor a lízingcég megveszi azt tőlünk és aláírjuk a zártvégű lízingszerződést. (A vagyonszerzési illetéket a nyíltvégű lízing esetében csak utólag kell megfizetni – ezt is csak akkor, ha végül tulajdonszerzés történik –, de a zártvégűnél illetékelőleg címén előre kell rendezni a számlát.) A vagyonszerzési illeték mértéke a gépjármű korától és teljesítményétől függ, így például egy 2019-es évjáratú, 150 lóerős és 2000 cm3-es motorral szerelt autó esetében 80 ezer Ft körüli összegről beszélhetünk.

A dupla vagyonszerzési illeték megspórolható azzal, ha autókereskedőt bízunk meg a behozatallal, mert neki, amennyiben tovább értékesíti az autót, nem kell illetéket fizetnie, a lízingcég pedig közvetlenül tőle veheti meg a járművet. Ebben az esetben is meg kell azonban előlegeznünk a vételárat, valamint a kereskedő természetesen díjat számít fel a szolgáltatásaiért, de cserébe elvégzi az autó műszaki ellenőrzését, elintézi az adásvétellel járó papírmunkát, valamint az autó hazaszállításáról is gondoskodik.

A magánimport járulékos költségei

A közvetlenül behozott autó árelőnyét – a vagyonszerzési illetéken és a hazaszállításon túl – csökkentik az importhoz kapcsolódó közvetlen költségek – a műszaki vizsga, a törzskönyv, a rendszám és a forgalmi engedély beszerzése – is, amelyek együttesen 50 ezer Ft feletti kiadást jelentenek, de a hazaszállítás is költséggel jár.

Az EU-n kívülről érkező autóknál ráadásul az egyedi forgalomba helyezési engedély megszerzése még inkább megdrágítja a dolgot. Egy import használt autó esetében ezen kívül számolni kell a regisztrációs adóval is: ez egy 2014-es évjáratú, most Magyarországra kerülő, 1100 cm3 hengerűrtartalmú, EURO4-es motorral szerelt autó esetében például 78 ezer Ft.

Trükkös kereskedők

Sokan nem tudják, hogy amikor idehaza nézelődnek egy online használtautós portálon, akkor az ott meghirdetett autók egy része külföldi okmányokkal rendelkezik, a feltüntetett vételár pedig nem feltétlenül tartalmazza a magyarországi forgalomba helyezéssel járó plusz költségeket.

A magyar vevő ezzel gyakran csak akkor szembesül, amikor készhez kapja a szerződést, amin a külföldi eladó és az ő adatai szerepelnek, mintha az autóhoz a közvetítőnek semmi köze nem volna. Ezzel a vevő szempontjából az a probléma, hogy így az esetleges szavatossági igényt később nehéz, vagy egyenesen lehetetlen érvényesíteni. Ebben az esetben a lízing megint nem jöhet szóba, hiszen az autó papíron ekkor még külföldi tulajdonban van.

A lízing hátulütői

Amikor finanszírozást választunk, érdemes a lízinghez kapcsolódó kötöttségekkel is tisztában lenni, amelyek személyi kölcsönből történő vásárlásnál nincsenek. Például ahhoz, hogy a jármű huzamosabb időre elhagyja az országot – mondjuk azért, mert valaki külföldre költözik – az autót az adott országban regisztráltatni kell, amihez a lízingcégnek is hozzá kell járulnia. Amennyiben a hozzájárulást nem adja meg, akkor nincs mit tenni, mint kilépni a szerződésből, ami jelentős plusz kiadást jelent.

Kötöttséget jelent a lízingnél az is, hogy ha az adósnak pénzre van szüksége, akkor az autót nem teheti pénzzé, hiszen az nem az ő tulajdona. Személyi hitelnél ennek nincs akadálya, az eladást követően pedig az adós eldöntheti, hogy ebből előtörleszti a hitelét, vagy másra fordítja az összeget.

Nem csak a külföldre költözés, hanem akár egy csak utólag felismert rejtett műszaki hiba is problémát okozhat egy használt autó lízingelésekor. A lízingbe adó ugyanis nem felel a rejtett műszaki hibáért a lízingbe vevő felé, legfeljebb akkor, ha az autó kiválasztásában is részt vett. A szavatosságot ebben az esetben a lízingbe vevőnek kell érvényesíteni, ám ezt a lízingbe adó nevében eljárva teheti meg. Árleszállítást vagy a vételár egy részének visszatérítését azonban már nem kezdeményezheti, mert arra kizárólag a lízingbe adónak van joga. Személyi kölcsönnél az előbbi kötöttségekkel nem kell számolni, hiszen a jármű mindkét esetben a hitelt felvevő tulajdonában van, így szabadon rendelkezhet felette.

Annyi jó hírünk azért van, hogy ha a lízingelt járműről utólag kiderülne, hogy lopott, körözött, esetleg lefoglalt, akkor ez a lízingbe adó felelőssége, így a lízingbe vevő ilyen esetben jogosan felmondhatja a lízingszerződést. Személyi kölcsönnél épp ellenkező a helyzet, itt a hiteligénylőé a kockázat, így mindenképp érdemes körültekintően vásárolni.

Mi történik, ha ellopják az autót?

A lízingszerződés legnagyobb veszélye, hogy az autó a futamidőn belül totálkáros lesz, esetleg ellopják, ekkor ugyanis automatikusan megszűnik a szerződés, a fennmaradó lízingdíjat pedig egy összegben kell megfizetnie az ügyfélnek.

Ezért rendkívül ajánlatos jó feltételekkel casco biztosítást kötni, hogy kár esetén ezzel is csökkenteni lehessen a lízingcég felé fennálló tartozást. Személyi kölcsönből történő vásárlásnál egészen más a helyzet, egy totálkár vagy egy lopás a szerződést nem érinti, ám a havi törlesztőket természetesen itt is tovább kell fizetni a futamidő végéig.

A cikk az Index és a Bankmonitor közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.

(Borítókép:  Sebastian Gollnow / picture alliance / Getty Images)