Ahogy persze jöhet majd bármely más LNG-exportőrtől is, miután elkészül a horvát kikötő és a horvát - magyar vezeték is alkalmas lesz a szállításra. de mivel szijjártó Péter most éppen Dohában tárgyal, természetesen a világ legnagyobb LNG-exportőrére fókuszált.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Katarban (Dohában) tárgyal. Természetesen a világ legnagyobb LNG-exportőrével szóba kerültek a cseppfolyósított gáz (LNG) kereskedelmi lehetőségei is.
Tény, Horvátország elkezdte építeni a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas kikötőjét, amelyet 2021 januárjára fejeznek be, így ekkortól fizikai lehetőség lesz arra, hogy Magyarország cseppfolyósított földgázt vásároljon Katartól - mondta Szijjártó Péter az MTI-nek.
A miniszter szerint a Katarral való együttműködés alapvetően át fogja alakítani a közép-európai gázellátás biztonságát. Ez talán túlzás, az LNG-nek, így a katari szállításnak is csak nagyon kiegészítő szerepe lehet eleinte a magyar piac ellátásában, ráadásul az LNG-gáz ma még nagyon drága, de abban valóban nyerő, hogy nem csak az útvonalak alternatíváiban, de a molekula származási helyében is versenyeztet.
A legtöbb vezetékötlet, legyen az szlovák, szerb, vagy ukrán "betáp" ugyanis ma még alapvetően orosz molekulát hoz, egyedül a román vezeték lehet majd képes arra, hogy a Fekete-tenger felől hozzon nem orosz, hanem román molekulát.
Katar amúgy a világ legnagyobb LNG-exportőre, veri Norvégiát, Ausztráliát, Malajziát, az Egyesült Államokat és Oroszországot. Éves szinten 100 milliárd köbméternél több gázt exportál, és ezt a következő években 145 milliárd köbméterre tervezi növelni.
A magyar miniszter szerint 2021-től mindenesetre akár a katari gáz is megjelenhet majd a magyar energiamixben, hozzájárulva ezzel a magyar energiaellátás biztonságához és az árak még kedvezőbbé tételéhez.
Szijjártó Péter emellett kifejtette, hogy a Katarral folytatott együttműködés több területre kiterjed; a labdarúgó világbajnokság előkészítése során magyar audiovizuális technológiákat használnak több stadionban, 140-150 tonna sajtot és tejterméket is exportálnak magyar termelők Katarba.
Az ivóvíz előállítása is kihívás Katarban, amelyben magyar technológiák felhasználására nyílik lehetőség. Több katari beruházó már jelen van a magyarországi, elsősorban a budapesti ingatlanpiacon, és további beruházásokat is terveznek.
Ha például valaki a Kopaszi-gát környékén sétálva hagyományos katari viseletbe öltözött üzletembereke lát, akik éppen gondterhelt arccal vizsgálják a földmunkálatokat, az egyáltalán nem véletlen, ők bizonyára a katari uralkodóház képviselői, mert ez a család fektetett be a Duna-környéki terület nagyszabású fejlesztésébe.