A MÁV óriási ingatlantulajdonos a vasúti hálózat és a hozzá kapcsoló létesítmények révén. A terület nagy része funkcionális (pálya, állomásépület, stb.) , de van egy csomó olyan telke is a vasúttársaságnak, aminek csak kis részét használja ki, a maradék pusztán nyűgöt jelent.
Megszabadulni tőlük azonban nem lehet, mert jelenleg az országos törzshálózati vasúti pályák részeként vannak nyilvántartva, ezek pedig kizárólagos állami tulajdonú nemzeti vagyonként forgalomképtelenek. Ezt a helyzetet kezelné egy kedden, a vagyongazdálkodási salátatörvényben beadott módosítás, amely a vasúttörvénybe, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénybe és az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvénybe is belenyúl.
A Semjén Zsolt által jegyzett módosító általános indoklása szerint az a cél, hogy a forgalomképtelenség csak a legkisebb szükséges mértékben maradjon fenn. Ennek érdekében az országos törzshálózati vasúti pályákat és az országos vasúti mellékvonalakat leválasztanák az egyéb területekről: önálló helyrajzi szám alatt tüntetnék fel őket az ingatlannyilvántartásban.
Az szöveg szerint ez azért lesz fejlődés a jelenlegi állapothoz képest, mert a MÁV-nak számos olyan ingatlana van az országban, amely területéhez képest csak kevés országos jelentőségű vasúti pályát foglal magában.
Ezek nagyobb része gazdasági célokra, üzleti vagyonként hasznosítható lehetne, ha nem akadályozná ezt az ingatlan forgalomképtelen státusza.
Ráadásul a vasúttársaságnak jelentős költségnövekedést is okoznak ezek a telkek, hiszen indokolatlan kiadásokkal, humán és dologi kapacitás lekötésével jár a fenntartásuk, őrzésük, karbantartásuk.