Szijjártó Péter külügyminiszter kedden terjesztette az Országgyűlés elé a Kanada és az EU között kötendő szabadkereskedelmi egyezmény, az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (CETA) magyarországi kihirdetéséről szóló javaslatot.

A CETA-t már 2016. október 30-án aláírta Kanada és az Európai Bizottság, azonban az egyezmény teljes körűen azóta sem lépett hatályba, ahhoz ugyanis szükség van arra, hogy a tagállamok ratifikálják az egyezményt, és ennek megfelelően hozzáigazítsák a saját jogrendszerüket.

A szabadkereskedelmi megállapodás támogatói szerint a piacok megnyitása és integrációja egyfelől nagyobb versenyt szül a cégek között, másfelől a nagyobb piacméret miatt hatékonyabb termelést tesz majd lehetővé, ami végül alacsonyabb árakat jelent a fogyasztóknak.

Mégis, a CETA óriási vitákat okozott Európában. A Mérce a hír kapcsán felidézi, hogy a holland szenátus egy hónappal ezelőtt szavazta le az egyezmény ratifikálását, és amennyiben december 2-án a holland parlament is leszavazza, az tagállami vétóval járna, és a megállapodás így nem léphet életbe.

A szabadkereskedelmi megállapodások általában a nagyobb cégeknek kedveznek, hiszen erősebb és gazdagabb szereplőként tudnak megjelenni új piacokon, ahol gyorsan csődbe vihetik a konkurenciát. A CETA sok tekintetben a 2016-ban elbukott EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény, a TTIP társa, a kritikák is ugyanazok a CETA esetében, mint a kudarcba fulladt TTIP-nél voltak, az egyezményben sokan az unió természetvédelmi, munkajogi és élelmiszer-biztonsági szabályainak lazítását látják. Azonban azt fontos megjegyezni, hogy Kanada ezeken a területeken sokkal közelebb áll az EU jelenleg hatályos törvényeihez, mint a déli szomszédja, Kanadában jóval erősebbek a környezetet és a dolgozókat védő szabályok, mint az Egyesült Államokban.

A két szabadkereskedelmi megállapodásban közös és sokat vitatott elem a vállalati különbíróságok bevezetése az uniós jogba. Ez egy olyan vitarendezési rendszer, amelyben az egyezményt aláíró országok vállalatai egy olyan bíróságon perelhetik be a tagállamokat, amely nem tartozik a tagállamok alá.

Korábban Belgium külügyminisztere az Európai Bírósághoz fordult, hogy véleményezze a megállapodás problémásnak tartott részeit. A luxembourgi székhelyű szervezet áprilisban azt mondta ki, hogy a CETA nem vonja kétségbe az uniós jog autonómiáját, vagyis lényegében megkapta az Európai Bíróság jóváhagyását.

Korábban még a Fideszben sem volt egyértelmű támogatottsága a szabadkereskedelmi egyezménynek. A kormánypárt frakciójában is attól tartottak, hogy az Európai Unió és Kanada közti kereskedelmi egyezmény halálos csapás lehet a magyar mezőgazdaságra, és az ország szuverenitását is fenyegeti. A kormány mégis beállt az egyezség mögé, aminek a hátterében vélhetően az húzódik, hogy miközben a gazdáknak valóban katasztrofális lehet, az ipari befektetők szemében vonzóbbá teheti Magyarországot.