Ha karácsony alkalmából szeretne egy kicsit segíteni a Szent János Kórház betegein és dolgozóin, akkor vigyen például új vécédeszkát a gyereksebészetnek, gumikesztyűt a belgyógyászatnak vagy tisztítószert az ápolási osztálynak.
Súlyosbodó rendszerszintű gondokat mutat, hogy számos egészségügyi intézménynek alapvető eszközökre sincs pénze. Az ilyen helyzet sokszor nemcsak kellemetlenséget jelent az érintetteknek számára, hanem veszélyes is.
Most az IME szaklap konferenciájáról idézte a Világgazdaság Kiss Zsoltot, a Nemzeti Egészségbiztosítási alapkezelő főigazgatóját, aki szerint
idén márciusra 14, szeptemberre 32 kórháznak fogyott el a pénze,
miközben a központi költségvetés alá 92 fekvőbeteg-ellátó intézmény tartozik.
Azt is elmondta, hogy a kórházak adóssága októberben már 64 milliárd forint volt, ez az elmúlt tíz évben a harmadik legnagyobb. Ez az adósság pedig havonta 10-20 százalékkal emelkedik.
A kórházakhoz kirendelt költségvetési biztosok főnöke, Gárdos Csaba szerint „nagyon nagy baj van”, írja az eseményről szintén beszámoló Népszava. A tapasztalataik alapján egyébként a kórházi adósságok 80-80 százalékát 29 intézmény hozza össze.
Emellett „hiába tudja valaki (a kórházi vezetők közül – a szerk.), hogy egy-egy tevékenységet abba kéne hagynia, mert már nincs elég betege, magától nem szervezi át senki az ellátásait, mindenki központi döntésre vár”. Csakhogy Gárdos szerint a kormányzati döntéshozók közt mindenki a másikra vár: a Pénzügyminisztérium az Emmire, ők meg a kórházfenntartóra.
Szégyentelenül keveset költünk az egészségügyre,
idézte a lap Sinkó Eszter egészségügyi közgazdászt szintén a konferenciáról. Sinkó OECD-adatokra hivatkozva közölte: tavaly a GDP 6,6 százalékát költöttük az egészségügyre, csakhogy ebből az állam csak 4,6 százalékot adott bele, a többit az állampolgároknak közvetlenül kellett kifizetniük.
Sinkó szerint régen volt ennyire kicsi az állami szerepvállalás, az EU átlagos 9,9 százalékához képesti 3,3 százalékos elmaradás úgy 1200-1300 milliárd forintot jelent évente. Ha ezt más helyett az egészségügyre fordítaná az állam, azzal szinte megduplázná a gyógyító-megelőző kiadásait.
Szerinte most is csapdahelyzet van, mivel a Pénzügyminisztérium addig nem akar többletpénzt adni, amíg nincs struktúraátalakítás. Csakhogy utóbbira hiába vannak jó tervek, ha a politikai kockázat miatt a kormány nem engedi megvalósítani őket. Sinkó abban bízik, hogy az önkormányzati választás lecsengésével ez a „mozdulatlanság” talán oldódik.
Ha mélyebben is érdeklik a kórházfenntartás kérdései, itt olvashat utána a fő problémáknak.