Az energiatakarékosság és a klímavédelmen tematizálja a közbeszédet, és sokszor felmerül, hogy mik azok az extrák az életben, amikről érdemes lenne lemondanunk. Az ünnepek kapcsán is rendre előkerül a környezetvédelem kérdése. Idén némileg megosztotta a német lakosságot a díszkivilágítás kérdése. De valóban számít az a néhány égősor?
Egy nemrég készült reprezentatív felmérés szerint a németek 57 százaléka hajlandó lenne visszavágni az ünnepi fényekből a klímavédelem érdekében, sőt 11 százalékuk már idén teljesen hajlandó lemondani a díszkivilágításról, egy másik 10 százalék pedig a jövőben tartja elképzelhetőnek, hogy elhagyja a fényeket. A válaszadók 35 százaléka mondta azt, hogy nem tudna meglenni fényfüzérek nélkül otthonában.
A középületek kivilágítása már jobban megosztotta a németeket, 44 százalékuk van ellene, és szintén 44 az ünnepi fények mellett, annak ellenére, hogy 79 százalékuk amúgy szereti a díszkivilágítást.
De vajon tényleg számítanak a karácsonyi fények, vagy csak egy újabb hangzatos gesztusról van szó?
Az biztos, hogy egyre-másra jönnek a hírek, hogy a világ országai messze elmaradnak a kitűzött klímacéloktól, tehát nem elrugaszkodott az ötlet, hogy azok az emberek, akiknek fontos a bolygó sorsa, próbálnak ott lefaragni ahol csak tudnak.
De a karácsonyi fények kizöldülése valójában már jóval korábban lezajlott.
Lényegében akkor, amikor tömegesen elkezdtek elterjedni a LED-es fénydíszek, amelyek fogyasztása a töredéke a hagyományos izzókénak, az élettartamuk pedig jóval magasabb, és az újabbaknak már a fénye sem feltétlenül annyira zavaró.
Ha most az ember karácsonyi fényeket tervez venni, akkor jó eséllyel LED-eset fog találni mindenhol. Egy 100 diódából álló LED-es izzósor nagyjából 6-7 wattot fogyaszt, azaz 156 óra alatt produkál 1 kilowattórányi (kWh) fogyasztást. Jelenleg Magyarországon
1 kilowattórányi áram lakossági ára 35-37 forint környékén mozog, és az előállítása nagyjából 350 gramm széndioxid kibocsátásával jár együtt.
Egy új benzinüzemű autó kilométerenkénti CO2 kibocsátása az EU adatai szerint kb. 123 gramm széndioxid.
Tehát önmagában egy LED-es izzósor nem sok vizet zavar. Azonban a nagyvárosok díszkivilágításánál érvényesül a sok kicsi sokra megy elve, London hagyományos Oxford street-i díszkivilágítása 2017-ben például 750 ezer LED-ből állt. A táblázatban összehasonlításul összeszedtük néhány valós termék fogyasztását, és hogy hány órát kell menniük, hogy 1 kWh fogyasztást generáljanak.
| Termék | Fogyasztás (watt) |
1 kWh fogyasztás (óra)
|
| Lézer projektor | 7 | 143 |
| 1 dióda (1 db LED) | 0,064 | 15625 |
| Fényfüzér 100 dióda | 6,4 | 156 |
| Fényfüzér 700 dióda | 44,8 | 22 |
| Dekor égősor, 15 db E27 LED lámpával | 22 | 45 |
| Karácsonyi fényfüggöny 3 X 3 M/300 LED | 3,5 | 286 |
A Közművek adatai szerint egy átlag magyar háztartás nagyjából 2192 kWh-nyi áramot fogyaszt egy évben, egy 3,0-3,2V nyitófeszültségű átlagos, kereskedelmi forgalomban kapható dióda fogyasztásával számolva London büszkesége nagyjából kétnaponta produkálja egy magyar háztartás energiafogyasztását.
De akkor számít az, hogy karácsonyra fényekbe öltöztetjük otthonunkat vagy sem? Nehéz erre egyértelmű választ adni, hiszen van, aki csak a karácsonyfára rak egy diszkrét égősort, más pedig az egész házát fénybe borítja az ünnepekre. Ráadásul a saját tapasztalatunk az, hogy a kültéri fényeket gyakran cserélni kell, hiszen elég ha egy kiég a hópelyhek közül, akkor már elég hervadt benyomást kelt az egész installáció.
Tehát a gyártás, szállítás, majd a keletkező hulladék is mind külön tényezők lehetnek.
Hogy mégis legalább elképzelésünk lehessen arról, hogy nagyságrendileg mekkora lehet az ünnepi fények környezetterhelése, nézzünk meg néhány elképzelt példát.
Egy olyan család, akik visszafogott 30 wattnyi díszítéssel készülnek az ünnepekre és a fényeket december folyamán üzemeltetik és naponta 8 órán át világítanak. Ők a hónap folyamán 248 órát égetik a fényeket, ezzel 7,44 kWh fogyasztást generálnak. Azaz, ha egy kWh áram előállítása Magyarországon 350 gramm széndioxid kibocsátásával jár, akkor 2,6 kiló széndioxiddal terheli a környezetét, azaz mintha 20 kilométert vezetett volna egy átlagos új autóban, és nagyjából 300 forinttal fogja növelni a villanyszámlát.
Az ábráról kiderül, hogy egy komolyabb ünnepi kivilágítás már egy balatoni útnak felel meg. Tehát ha hajlandók vagyunk lemondani az ünnepi fényekről, némileg kímélhetjük környezetünket, de azzal, ha nem megy feleslegesen a televíziónk (típustól függően 40-100 W) vagy számítógépünk (akár 300 W) lényegesen többet tehetünk a bolygó és pénztárcánk kíméléséért.
Persze jogos a felvetés, hogy gyakorlati haszna nem sok van a karácsonyi díszkivilágításnak, de a sorozatnézésnek, vagy annak se, hogy egész éjjel égnek a Puskás Aréna fénye, mert "jól néz ki." Tehát, ha amúgy odafigyel az áramfogyasztására, akkor nem a karácsonyi égősor fogja megölni a jegesmedvéket vagy lenullázni a bankszámláját.
(Borítókép: Gavriil Grigorov / TASS / Getty Images Hungary)