A világ legtöbb részén nagyon örülnének a 6 százalékos gazdasági növekedésnek. Peking azonban nem, sőt, az arrafelé szégyenteljesnek számító alacsony növekedés hírére, erős bejelentéssel kezdte az évet a kínai jegybank.
Kína gazdasági növekedése az elmúlt 30 évben, vagyis 1989 és 2019 között átlagosan is 9,49 százalék volt. A döbbenetes szám tükrében már érthető, hogy a legfrissebb 6-ossal kezdődő növekedési adatok már csalódást keltettek. Különösen a legfrissebb, vagyis a 2019 harmadik negyedéves 6 százalékos GDP-növekedés volt kiábrándító.
Az év elejével, mint azt a South China Morning Post friss cikke is írja meg is érkezett az első gazdaság-élénkítő bejelentés. A People's Bank of China, vagyis Kína központi bankja (amely nem keverendő össze a nálunk is működő Bank of China kereskedelmi bankkal) bejelentette, hogy
800 milliárd jüant (vagyis 115 milliárd dollárt) szeretne átpumpálni a bankrendszerből a reálgazdaság élénkítése érdekében,
és ezzel bevallottan az volt a célja, hogy a magas növekedés melletti elkötelezettségéről küldjön üzenetet 2020 első napján.
Maga az intézkedés amúgy arról szól, hogy a jegybank január 6-tól 50 bázisponttal csökkenti a pénzügyi intézmények betéti tartalékrátáját.
Ha a bankoknak kevésbé éri meg a jegybankban parkoltatniuk a szabad likviditásukat, az berobbanthatja egy kicsit a gazdaság motorjait, bár az igazi segítséget majd az jelentheti, ha Kínának valóban sikerül január közepén az Egyesült Államokkal előrelépést elérni a kereskedelmi megállapodás ügyében.
Borítókép: Getty Images Hungary Fotós: Vincent Isore/IP3