Jelentősen visszaesett Németország szén-dioxid-kibocsátásának mértéke 2019-ben – szemlézte ez MTI az Agora Energiewende agytröszt értékelését.
A jelentés szerint az energiaforrások használatának változásai miatt csökkent erőteljesen az üvegházhatású gázok kibocsátása Németországban:
az 1990-es értékekhez képest 35 százalékkal esett vissza.
Ezáltal a 2020-ra tervezett 40 százalékos cél elérése „elérhető közelségbe került” a tanulmány szerzői szerint. Az előző évhez képest tapasztalt több mint 50 millió tonnányi visszaesés a szén-dioxid-kibocsátásban az áramtermelésre vezethető vissza. A megújuló energiák – tehát a szél-, nap- és vízenergia, valamint a biomassza – a bruttó energiafelhasználás rekordmagas arányát, 42,6 százalékát fedezték.
A jelentés szerint a szén-dioxid növekvő kvótaára az Európai Unióban csökkentette a klímakárosító, kőszénből és barnakőszénből nyert energia fenntarthatóságát, ezáltal erősen visszaesett a használatuk. A földgázból nyert energia aránya növekedett: bár a földgáz is fosszilis tüzelőanyag, kevésbé klímakárosító, mint a szén.
A közlekedésben azonban növekedett az üvegházhatású gázok kibocsátása.
A jelentés erre nem tér ki, de ahhoz, hogy pontosan lássuk, tulajdonképpen mennyi üvegházgáz kibocsátásáért felel a német nemzet, azt is érdemes figyelembe venni, hogy a Németországban élők összes fogyasztása mekkora kibocsátással jár. A fejlett országok ugyanis sok környezetterhelő terméket és szolgáltatást külföldről vásárolnak, és amíg például a rengeteg szenet égető Kínából jön az áruk jelentékeny része, addig nem elég pusztán a belföldi kibocsátáscsökkentéssel foglalkozni.