Bár sokan ódzkodnak attól, hogy akár csak egy órát is szánjanak a személyi kölcsön igénylése előtt a helyzetük megvizsgálására, nem árt tudni, hogy egyáltalán melyik banknál érdemes próbálkozni a hiteligényléssel, és akár már azt is előre megbecsülhetjük, hogy nagyjából mekkora összeget tudunk majd felvenni. A mostani cikkben megnézzük, hogyan gondolkozik a bank, melyek a minimum elvárásai velünk szemben, milyen jövedelmeket fogadnak el, mekkora lehet a maximális törlesztőrészletünk és hitelösszegünk.
Amikor hitelért fordulunk egy bankhoz, a pénzintézetnek legelőször azt kell eldöntenie, hogy egyáltalán adhat-e nekünk kölcsön? Ez az egyszerű igen-nem döntés attól függ, hogy megfelelünk-e az igénylés minimum feltételeinek, banki szaknyelvben úgynevezett K.O. kritériumoknak: ha ezek közül nem teljesítjük valamelyiket, a bank egyből elutasítja az igénylésünket. A bankok jellemzően az alábbi, részben jogszabályban rögzített, részben belső szabályzat által támasztott feltételek teljesítését írják elő:
A banki gyakorlat további tényezőket is figyelembe vesz, amelyeket teljesítenünk kell, ha hitelt akarunk felvenni. Például ne legyünk próbaidő alatt a munkahelyünkön, ne legyen elmaradásunk más hitellel, több banknál kitétel a büntetlen előélet, vállalkozóként pedig nem lehet adótartozásunk vagy nem állhat felszámolás, végrehajtás alatt a cégünk.
A pontos lista bankonként eltérő, hogy hol mit vesznek figyelembe, azt az alábbi táblázatban foglaltuk össze. (Az összes pénzintézetet tartalmazó listát megtekinthetjük a Bank360 oldalán.)
Nem egységes, hogy mely jövedelmeket fogadják el bankok. A jövedelem lehet alkalmazotti, vállalkozói, nyugdíjból, esetleg más forrásból származó, minden bank a saját belső szabályzata szerint határozza meg, hogy mely jövedelmeket fogadja el.
Ha a bank elfogadja a jövedelmünket, azt is meghatározza, hogy elsődleges vagy másodlagos jövedelemként fogadja el. Az elsődleges jövedelmek közé azok a bevételek tartoznak, amelyeket a bankok önállóan elfogadnak a hitelbírálat során. Ilyen például az alkalmazotti munkabér, vállalkozói bevétel és nyugdíj.
A másodlagos jövedelmek közé az egyéb, jellemzően nem munkából származó bevételek tartoznak, mint a határozott idejű szociális juttatások, járadékok vagy más tevékenységből származó igazolt bevételek, mint például a lakáskiadás. Ezeket önállóan nem fogadják el, csak kiegészíthetik az elsődleges jövedelmet, amivel esélyünk nyílhat a nagyobb hitelösszeg igénylésére. Ezek a másodlagos jövedelmek gyakran csak részben számíthatók be.
Az alábbi táblázatba azt gyűjtöttük össze, hogy mely banknál mely jövedelmeket fogadják el. (Az elfogadható jövedelmek teljes listája a Bank360 oldalán található meg.)
Ebben legnagyobb segítségünkre a jegybanki rendeletben szabályozott úgynevezett jövedelemarányos törlesztési mutató, a JTM lesz. A JTM mutatja meg azt a bankoknak, hogy igazolt jövedelmünkhöz képest legfeljebb mekkora lehet az egyhavi összes törlesztőrészletünk. Ez a jelenlegi szabályozás szerint nem haladhatja meg az 50 százalékot havi nettó 500 000 forintos jövedelem alatt, felette pedig a 60 százalékot.
A bankok a jogszabálynál lehetnek szigorúbbak. Egyrészt kisebb jövedelemterhelést engedélyeznek, másrészt az elfogadható jövedelmünket csökkenthetik megélhetési költségekkel. Az, hogy egy bank meddig engedi terhelni az ügyfél jövedelmét, függ az ügyfél hitelmúltjától, hitelösszegtől, kockázati besorolásából, jövedelmének nagyságától és még számos egyedi tényezőtől, amelyet a bank megvizsgál. Tapasztalatunk alapján a bankok jövedelmünknek legfeljebb 30-50 százalékát engedik törlesztésre fordítani.
Ha már tudjuk, hogy mennyi lehet legfeljebb a törlesztőrészletünk, kalkulátorral könnyedén kiszámolhatjuk, hogy meddig növelhetjük a hitelösszeget. A futamidő meghosszabbításával tovább növelhetjük a maximális hitelösszeget, hiszen minél hosszabb a futamidő, annál alacsonyabb a törlesztőrészlet. Azt persze tartsuk észben, hogy a hosszabb futamidővel a hitelünk is drágább lesz, hiszen tovább fizetünk kamatot.
Most nézzük meg, a fenti elmélet hogyan ültethető át a gyakorlatba. Példaigénylőnk, Anna személyi kölcsönt szeretne felvenni, nagyjából 3 millió forintra lenne szüksége lakásfelújításhoz és kíváncsi, mely bankoknál kaphatná meg és mennyiért?
Anna 30 éves, büntetlen előéletű, érvényes magyarországi személyi igazolvánnyal, lakcímkártyával és adókártyával rendelkezik, mobiltelefonos elérhetősége van, legalább 3 hónapja bankszámlája is van, a KHR negatív adóslistáján még nem szerepel, de rendelkezik egy lakáshitellel, amelynek törlesztője havi 40 000 forint. Alkalmazottként havi nettó 180 000 forintot keres. Jelenlegi munkahelyén 3 hónapja dolgozik, előtte 4 hónapig nem dolgozott. A minimális feltételeket tartalmazó, összes bankot listázó táblázat alapján látja, hogy a munkaviszonyának hossza miatt például a Budapest Banknál és az OTP Banknál nem igényelhet személyi kölcsönt.
Következő lépésként ellenőrzi, hogy jövedelmét melyik banknál mekkora összegben határoznák meg: a 180 000 forintos jövedelem mellett rendelkezik 80 000 forint bérbeadásból származó jövedelemmel és munkáltatójától 30 000 forint cafeteria juttatást is kap havonta.
A fentiekből és a JTM-szabályból arra következtet, hogy a lakáshitelének törlesztőjével együtt nagyjából még további 50 - 100 000 forint nagyságú törlesztőrészletet vállalhat attól függően, hogy lazább vagy konzervatívabb banknál igényli a kölcsönt. Már csak egy kérdés maradt hátra: melyik lehet a legkedvezőbb hitel? A Személyi Kölcsön Kalkulátort használva a ranglistából kiderül, hogy melyik bank milyen feltételekkel adna kölcsön Annának. A Bank360 azt javasolja, hogy minden esetben a teljes visszafizetendő összeget hasonlítsuk össze, hiszen ez mutatja meg a kölcsön valódi teljes költségét. Sajnos a kamat és a THM sem ad teljesen pontos képet a költségekről, amelynek oka, hogy a bankok különböző naptári napokkal és törlesztési ütemezéssel számolnak.
A cikk az Index és a Bank360 közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.
(Borítókép: Marjai János / MTI)