Közép-Európában a világ más részeihez hasonlóan reneszánszát éli ma az atomenergetika.

Ezzel a mondattal kezdődik az a Magyar Nemzet-cikk, amelyben azt írják, Budapestre költözik a Roszatom regionális központja. A lap megemlíti, hogy eddig Prágában volt az orosz állami atomenergetikai konszern közép-európai központja, amely egyébként 2015 óta Budapesten is működtetett irodát a cseh regionális központ magyarországi fióktelepeként. 

A költözés egyik oka valószínűleg az lehet, hogy a Roszatomnak kiemelt szerepe van a paksi bővítésben. Sokáig arról volt szó, hogy nyílt tenderen választják ki a beruházót, mígnem Orbán Viktor 2014 elején elutazott Moszkvába, és közölte: a biznisz az orosz Roszatomé. Sok, egymásnak ellentmondó elemzés készült a beruházásról, gazdasági szempontból közel sem biztos, hogy kifizetődő lesz a projekt. A bővítési tervet nagy ellenzéki és környezetvédelmi ellenkezés kísérte, a paksi szerződéseket viszont 30 évre titkosították.

Az évnyitó sajtótájékoztatóján Orbán Viktor arról beszélt: a kormány célja, hogy 2030-ra a mostani 60-ról 90 százaléka emelkedjen a karbonmentes áramtermelés aránya. Ezt részben a paksi atommal, részben a megújuló kapacitás jelentős emelésével akarják elérni, miközben közlekedészöldítési programot is ígérnek – minderről Orbán Viktor is beszélt a múlt héten, kijelentéseit mi is vizsgáltuk.