Franciaországban már a hulladékégető-telepek munkásai és sztrájkolnak, ezért sok helyről nem szállították el a szemetet, ami ezért elborította például Párizs utcáit is, írja a TheLocal.
Hónapok óta tart a sztrájksorozat Macron elnök nyugdíjreformja ellen, és bár a vonatközlekedés már helyreállt, most újabb probléma adódott. A főváros három nagy hulladékégetőjében dolgozóik hatvan százaléka ugyanis beszüntette a munkát. A szemétszállítók ugyan nem sztrájkolnak, de mivel a hulladék-megsemmisítő telephelyek zárva vannak, ezért sok helyen el se szállították a szemetet, ami így halmokban áll a járdákon.
A hulladékégetők dolgozói egyébként elveszítenék a korábbi kedvezményeiket, például a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét. Az idő előtti nyugdíjba vonulás mellett egyébként azzal érvelnek, hogy az ilyen munkát végzők átlagosan hét évvel rövidebb ideig élnek. És nemcsak a fővárosban van gond emiatt, a marseille-i munkások is sztrájkolnak, ott becslések szerint már háromezer tonna szemét gyűlt össze az utcákon.
A hosszú évek óta gazdasági gondokkal és stagnáló bérekkel küzdő ország nyugdíjrendszer egyébként valóban rendkívül bonyolult.
AZ ORSZÁGBAN JELENLEG 42 DARAB NYUGDÍJBIZTOSÍTÓ MŰKÖDIK,
három nagyobb (a magánszektorban dolgozók általános nyugdíjbiztosítója, amelyhez a nyugdíjasok kb. 80 százaléka tartozik, valamint az agrárdolgozók és az egyéni vállalkozók biztosítója), amelyekkel párhuzamosan számos szektoriális és kiegészítő program van, például létezik külön a vasúti dolgozóknak, az ügyvédeknek, a közszolgáknak, az állami cégek dolgozóinak, stb. Aki több szférában is megfordul karrierje során, az több helyről kap nyugdíjat és nyugdíjkiegészítő juttatásokat (ez 2017-ben a nyugdíjasok harmadára volt igaz).
Az átlagnyugdíj jelenleg 1400 euró körül mozog (bár a sok program miatt nagyok a különbségek, és a férfiak és a nők nyugdíja között hatalmas, 29 százalékos a különbség előbbiek javára).
A kormány fel akarja számolni ezt a helyzetet, és egyetlen közös nyugdíjbiztosítót akar bevezetni, arra hivatkozva, hogy a jelenlegi rendszer túl költséges és tisztességtelen is, mivel a különböző szakmák és szférák tagjai nagyon eltérő elbírálás alá esnek (a közszférában például a visszavonulás előtti 6 hónap átlagbére, a magánszektorban a 25 legmagasabb keresetű év átlaga a mérvadó a nyugdíjszámításhoz), és a biztosítók anyagi helyzete között is hatalmasak a különbségek.
A kormány azt is felhozza, hogy a mostani rendszer tavaly 2,9 milliárd eurós, a GDP 0,1 százalékára rúgó deficitet termelt, de ez a számításaik szerint 2025-re 7,9 és 17,2 milliárd euró közti összegre nőhet, azaz hosszabb távon nem lesz fenntartható a dolog.
A júliusban publikált tervek szerint Macronék ehelyett egy pontrendszert akarnak bevezetni, ahol az ember az élete során befizetett minden 10 euró (kb. 3300 forint) nyugdíjjárulék után 1 pontot kap, a nyugdíja pedig pontonként évi 5,5 eurót ér majd.
A NYUGDÍJKORHATÁR HIVATALOSAN MARADNA A MOSTANI 62 ÉV, BÁR 64 ÉVES KOR ELŐTT CSAK CSÖKKENTETT ÖSSZEG JÁRNA (A TELJES, A REFERENCIAFIZETÉS FELÉVEL AZONOS NYUGDÍJ EGYÉBKÉNT FŐSZABÁLY SZERINT JELENLEG IS CSAK 67 ÉV UTÁN JÁR,
bár a különböző szektoriális biztosítók között nagy az eltérés). A nyugdíj alsó határát mai értéken 1000 euróban határoznák meg.
A sztrájkban résztvevők és utcára vonulók jelentős része a beszámolók szerint olyan szakszervezeti tag, aki a külön juttatások elvesztésével alacsonyabb nyugdíjra és későbbi visszavonulásra számíthatna az új rendszerben.
(Borítókép: Párizs belvárosa szeméthalmokkal borítva 2020. február 3-án. Fotó: Martin Bureau / AFP)