Nagy port kavart, hogy a kormány felajánlotta a kórházi beszállítóknak, hogy ha lemondanak a tőkekövetelésük 20 százalékáról, akkor azonnal megkapják a fennmaradó 80 százalékot. A kórházak több mint 70 milliárd forinttal tartoznak a beszállítóknak, vagyis a kormány eszerint azt szeretné elérni, hogy az érintett vállalkozások mondjanak le 14 milliárd forintról.

A magyarországi orvostechnikai szállítók szakmai szervezetei közös közleményben reagáltak a dologra. A közleményt a következő szervezetek írták alá: Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ), Magyar Diagnosztikum Gyártók és Forgalmazók Tudományos, Ismeretterjesztő és Érdekvédelmi Egyesülete (HIVDA), Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter (MediKlaszter), valamint az Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetsége (OSZ).

A szervezetek szerint a korábbi években megszokottá vált kórházi konszolidáció tavaly elmaradt, és a Pénzügyminisztérium zárt ajtók mögött, egyenként tárgyal a legnagyobb beszállítókkal a lejárt tartozásokról, akik így már esetenként több mint egy éve várják az általuk leszállított orvosi eszközök és gyógyszerek szerződésben rögzített ellenértékének megfizetését.

Meglepőnek tartják, hogy a kormány tisztázást igénylő elvi kérdésekről beszél, ugyanis szerintők ők már számos konstruktív javaslattal fordultak a kormány felé. A szervezetek közleményükben öt pontban szedték össze, hogy véleményük szerint miket kéne a témában megfontolnia a kormánynak:

• „A kölcsönösen előnyös üzleti légkör alapja a partnerek egymás iránt mutatott bizalma. Megbízható üzleti partnernek tekinthető-e a magyar állam a továbbiakban, és támogatja-e ennek a törékeny bizalmi légkörnek az épülését, fennmaradását, ha közbeszerzési eljárásban kötött szerződések vonatkozásában még azok kifogástalan szállítói teljesítése esetén is utólag lehet alkudozni a vételárról?”
• „Nem sérti-e az Európai Unió versenyjogi és versenysemlegességi előírásait, ha az állam csak a legnagyobb beszállítókkal folytat egyeztetést, mellőzve a kis- és közepes vállalkozásokat?”
• „Az általános törvényi szabályozás része, hogy bármilyen késedelmes fizetés meghatározott következményekkel jár – legyen szó leszállított termék kifizetéséről vagy éppen törvényben előírt adókötelezettség teljesítéséről. A késedelem törvényes következményeinek érvényesítése semmilyen esetben nem lehet »meghaladott álláspont«, akár adóról, akár számla kiegyenlítéséről beszélünk.”
• „Magyarország vonzó befektetési klímával és adókörnyezettel ösztönzi a külföldi beruházásokat. Milyen üzenetet hordoz a befektetők felé, ha az állam utólag újra kívánja tárgyalni a már megkötött és megfelelően teljesített szerződéseket?”
• „A hazai kkv-nak kiemelkedő innovációs, gyártó, -fejlesztő tevékenységük révén jelentős az exportjuk. A lejárt kintlévőségeik folyamatos növekedése nemcsak az általuk foglalkoztatott munkavállalók megélhetését, hanem a nemzetgazdasági és foglalkoztatási szempontból kiemelkedően fontos innovációs, fejlesztő, termelő és exporttevékenységüket is veszélyezteti. Az innovációhoz és a műszaki-szakmai fejlesztéshez fontos a nyugodt, stabil üzleti környezet és jogbiztonság. Az ágazat Magyarországon közvetlenül tizenkétezer családnak, közvetve további harmincezer családnak biztosít megélhetést.”

A szervezetek szerint az EU bíróságának késedelmes fizetésekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlata szerint az állam nem kényszeríthet vállalkozásokat arra, hogy lemondjanak az őket jogszerűen megillető késedelmi kamatról.

A hazai egészségügyi beszállítók a kormányzat partnereként a jövőben is készek javaslataikkal támogatni minden olyan intézkedést, amely a szolgáltató állam elveivel összhangban transzparens és versenysemleges módon keres megoldást a kórházi adósságok problémájára

– zárul a közlemény.