Szerda délután öt után már 340 forintot adtak egy euróért. Ezzel egy újabb lélektani határt lépett át a magyar fizetőeszköz. A forint az idén már többet veszített az értékéből február közepére, mint tavaly egész évben.

A gyengülésben közrejátszik a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikája, a magyar fizetési mérleg többletének fokozatos elolvadása, a kedvezőtlen nemzetközi hangulat, ráadásul az úgynevezett carry trade üzletek is csak tovább gyengítik a forintot.

Visszatérő érv a forint folyamatos gyengülése kapcsán, hogy mindez nem baj, sőt jó: az olcsóbb forint pörgeti az exportot, munkahelyeket teremt, hozzájárul a növekedéshez. Ugyanakkor amellett, hogy a gyenge forint árát a fogyasztók fizetik meg, újabb kutatások szerint az árfolyamnak egyre kevesebb szerepe van az export növelésében.

A külföldi elemzők már hónapok óta, néhányan már tavaly ősszel 340 feletti árfolyamot prognosztizáltak. Az év eleje óta nemcsak az euróval szemben gyengült a forint, hanem szinte minden devizával összevetve. Vagyis most nem arról beszélhetünk, hogy a feltörekvő piaci vagy a kelet-közép-európai devizákkal párhuzamosan esett a magyar deviza.