Év végén bezár az elektronikai alkatrészeket gyártó ózdi ABB-gyár. Az ország egyik legszegényebb területén így 1200 ember veszíti el a munkáját. Van olyan dolgozó, akit váratlanul ért a hír, de sokan már számítottak rá, azt mondják, évek óta pletykáltak arról, hogy felszámolják az ózdi termelést. A cég kiadott egy rövid közleményt, de ezenkívül egyelőre nem akarnak a sajtó elé állni, és a szakszervezet is hallgat. A város polgármestere attól tart, hogy a gyárbezárás miatt még lehetetlenebb helyzetbe kerül a város.
A termékei iránt folyamatosan csökken a kereslet, ezért bezárja ózdi gyárát az elektronikai alkatrészeket gyártó ABB. Az 1999 óta működő üzemben elektromos kismegszakítókat, áram-védőkapcsolókat és túláramvédelmi megszakítókat gyártanak. Az üzemet a General Electric hozta létre, 2018-ban került a svájci-svéd ABB tulajdonába. A cég egyelőre nem akar a sajtó elé állni, rövid közleményükben azt írják, megváltoztak a vevői igények, csökken a termékeik iránti kereslet, ennek következtében
az ózdi gyár volumene folyamatosan csökken és hamarosan elér egy olyan szintet, ahol már nem lehet gazdaságosan folytatni a gyártást. A megmaradó néhány gyártósort az ABB más, régióbeli üzemeibe telepíti át, ahol többletkapacitás áll rendelkezésre
- írják. A leépítések júliusban kezdődnek, idén év végén pedig végleg leáll az ózdi gyár működése.
Nem teljesen egyértelmű, hogy pontosan hány ember veszíti el a munkáját, a cég közleménye szerint a bezárás körülbelül ezer embert érint, ugyanakkor Janiczak Dávid, Ózd jobbikos polgármestere szerint a kölcsönzött munkaerővel együtt ezerkétszáz emberről van szó.
Egyébként a városvezető a gyárbezárás bejelentése után megbeszélésre hívta az ABB vezetését, a szakszervezeti vezetőt, az üzemi tanács vezetőjét, a járási hivatal vezetőjét és a munkaügyi központ vezetőjét is, akik mind meg is jelentek a találkozón, egyedül a térség fideszes országgyűlési képviselője nem fogadta el a meghívást.
Janiczak elmondása szerint
a munkaügyi központ vezetője nem tudott egyértelmű választ adni arra, hogy mekkora létszámú munkavállaló elhelyezését tudják megoldani, de a szavaiból arra lehetett következtetni, hogy lényegében semennyit.
Az ABB jelezte, hogy más települések nagyobb vállalatai érdeklődnek az ózdi munkaerő iránt, ami Janiczak szerint egyfelől nyilván jó hír, másfelől viszont a városnak katasztrofális lenne, ha ezek az emberek elhagynák a települést.
Aki ebből a városból elmegy, az nem nagyon jön vissza. Az utolsó ózdi középosztály dolgozik az ABB-nél. Nagyon nagy veszteség lenne, ha ők innen elmennének
- mondta a polgármester, aki próbál optimista lenni, szerinte egy befektetőnek jó lehetőséget jelenthet, hogy Ózdon van egy kész üzem, két csarnokkal és Magyarország második legnagyobb fröccsöntő üzemével. Viszont, ha nem sikerül megoldást találni, annak Janiczak szerint nagyon komoly járulékos következményei is lehetnek:
Az ingatlanok például már most nem érnek annyit, mint tegnap 11 órakor. Egy ilyen helyzetben muszáj beavatkoznia a kormánynak, nem szabad, hogy megismétlődjön az, ami 1990-ben történt, akkor a város elveszített 10 ezer embert.
- utalt az ózdi vasmű bezárására. Szerinte a mostani bezárás is egy ilyen „történelmi törés" lehet a város életében. A polgármester arról is beszélt, hogy a város elveszítheti az iparűzési adó bevételeinek jelenős részét, hiszen jelenleg az ABB a legnagyobb adófizető. Ráadásul Magyarországon hiába volt jelentős gazdasági növekedés az elmúlt években, a városban és környékén ez nem érzékelhető igazán, az ózdi kistérség még mindig az egyik legszegényebb az országban.
2010-óta például egyáltalán nem létesült új munkahely Ózdon
- mondta Janiczak. Az elvándorlás brutális mértékű, „nagyjából egy egész fiatal korosztály hiányzik a városból, ezek a folyamatok pedig felgyorsulhatnak az ABB bezárásával" - tette hozzá. Janiczak ettől függetlenül hangsúlyozta, hogy mindenképpen felveszik a kapcsolatot nagyobb cégekkel, hogy a figyelmükbe ajánlják a várost.
A cég egyébként a munkavállalókat, a sajtót és a városvezetőt ugyanazon a napon tájékoztatta a gyár bezárásáról. Janiczak hivatalosan fél órával a dolgozók előtt tudta meg a hírt. De a cégvezetőkkel tartott megbeszélést is a városvezető kezdeményezte, mert a fülébe jutott, hogy mire készülnek. Méghozzá onnan szerzett róla tudomást, hogy a cég előzetesen mentőt rendelt arra az időpontra, amikorra a munkavállalói bejelentést tervezték. Valószínűleg azért, mert számoltak azzal, nem biztos, hogy mindenki jól viseli majd a bejelentést.
Kerestük a cég vezetőit, de a közleményen túl nem akartak nekünk nyilatkozni. Elértük a szakszervezeti vezetőt is, aki szintén csak annyit mondott, hogy minden, amit egyelőre mondani tudna, az benne van a közleményben. Információink szerint a cég őket is megkérte, hogy ne nyilatkozzanak a sajtónak. Meg is kérdeztük, hogy ez valóban így van-e, de amikor feltettük a kérdést, a munkavállalók érdekképviseletének vezetője lerakta a telefont. Beszéltünk viszont több munkavállalóval, akiket műszakváltáskor kérdeztünk meg arról, hogyan viselik a munkahelyük megszűnését. Sokan nem akartak velünk szóba állni, többen mondták, hogy megkérték őket arra, hogy ne nyilatkozzanak semmi rosszat a cégről, és ne írjanak ki Facebookra semmi negatívat a hírrel kapcsolatban.
Sőt, akinek a bejelentés után probléma adódik a munkahelyi viselkedésével, az nem kap végkielégítést - mondták.
A MEGSZÓLALÓK TÖBBSÉGE TANÁCSTALAN VOLT A JÖVŐT ILLETŐEN.
Voltak, akik az elmúlt években már többször hallottak arról pletykákat, hogy bezárják az üzemet, másokat viszont hideg zuhanyként ért a bejelentés. Szinte mindenki azt mondta, hogy nagyon nehéz munkát találni a környéken, a többség megpróbál majd Ózdon elhelyezkedni, de valószínűbbnek tartják, hogy csak Miskolcon vagy Egerben találnak majd munkát. De néhányan azt is mondták, komolyan gondolkodnak azon, hogy inkább külföldön próbálnak szerencsét.
Visszatérő panasz volt, hogy a környéken nem túl jó a tömegközlekedés, ezért a kisebb településeken élőknek sok város egyszerűen azért nem opció, mert nem megy oda busz, vagy ha megy is, túl ritkák a járatok. Több cég ezért szerződéses járatokkal szállíttatja a dolgozóit, ez sokaknak kényelmes, de a távolabb élők van, hogy három órát utaznak munkanapokon. A saját autó pedig nem mindenkinek fér bele, hiszen az elmondásuk alapján az ABB-nél egy gyerektelen munkavállaló 140-150 ezer forintot visz haza, de akiknek vannak gyerekei, azok se nagyon kapnak 200 ezernél többet. Mindezt három műszakban, pótlékokkal együtt.
Többen mondták, hogy mindenképpen megvárják az elbocsátásukat, mert csak akkor kapnak végkielégítést. Mások viszont korábban megpróbálnak majd munkát keresni, mert ha megvárják a leépítések elindulását, akkor „túl sokan akarnak majd egyszerre munkát találni", ami rontja az esélyeiket. A legmegrázóbb mondatokat egy idősebb nő mondta, szerinte a gyárbezárásról Soros György tehet, mert - a hölgy szerint - Sorosnak is vannak érdekeltségei a General Electricben, ami biztosan azért adta el az ózdi gyárat az ABB-nek, mert tudta, hogy az ABB majd be fogja zárni az üzemet, és kirúg mindenkit. A nő egyébként azt is mondta, hogy a TV-ben azt hallotta, Sorosnak egy kínai laborban is van tulajdonrésze, és pontosan abból a laborból „szabadult el" a koronavírus.
Az ABB a közleményben hangsúlyozza, hogy tisztában van a gyárbezárás társadalmi hatásával, és segíteni szeretne a dolgozóknak:
Az ABB a gyárbezárással érintett dolgozóknak támogatást kíván nyújtani, amely meghaladja a Munka törvénykönyve által előírt szolgáltatásokat, és remélhetőleg enyhíteni fogja a döntés társadalmi hatásait. A vállalat szorosan együttműködik majd a munkaügyi hivatallal, hogy segítse dolgozóinak elhelyezkedését az ABB valamelyik másik magyarországi telephelyén vagy a térség más vállalatainál, illetve hogy támogassa a szakmai átképzéseket, vagy akár a saját vállalkozások indítását
- közölték.
Az üzem bezárásának bejelentése után Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tárgyalást kezdeményezett a gyár vezetőivel a helyzet rendezéséről.
Az egyeztetések célja, hogy a társaság munkavállalói mielőbb új állást találjanak.
- nyomatékosította a minisztérium. Palkovics László ezért február 14-én, pénteken a városba utazik, ahol a térség országgyűlési képviselőjével, majd azt követően az ózdi önkormányzati vezetőkkel és a cég beszállítóival tárgyal a kialakult helyzet rendezésének lehetőségeiről.
Az egyeztetések kiemelt célja, hogy a társaság 1000 munkavállalója minél hamarabb megnyugtató választ találjon arra, hol folytathatja a munkát. A kormány már korábban is beavatkozott a régiós foglalkoztatás biztonsága érdekében: az Ózdi Acélműben 20 százalékos részesedést vásárolt azért, hogy garantálja 500 munkahely megtartását.
– szól az ITM közleménye.
Borítókép: Huszti István / Index