Március 2-ra virradóra, vagyis egészen pontosan március 1-jén éjfélkor elindult Magyarországon az azonnali fizetési rendszer. A start sikeres volt, egy-két kisebb csúszás és beakadás, illetve az sms-küldések döcögése mellett az alaprendszerek jól vizsgáztak. Az újítás után a legtöbb lakossági utalás azonnal megérkezik a címzettekhez, és további modern lehetőségek, így a másodlagos azonosítás és a fizetési kérelem is kinyílnak.
Március 2-re virradóra elindult az azonnali fizetési rendszer (afr) Magyarországon. Reggel körbekérdeztük a 9 legnagyobb hazai bank kommunikációs munkatársait, vagy a szolgáltatásért felelős szakembereket, illetve éjjel teszteltünk is pár bankot.
Az afr alapvetően nagyobb zavar nélkül elindult, az éjszaka során a bankok még olykor teszteltek, egymást is figyelmeztették hibákra, bedugulásokra. Ami saját tapasztalatunk szerint akadozott, az elsősorban a tranzakciókról szóló visszajelzés (az sms-ek).
(Minden banki rendszercsere legnagyobb nyertese a feleségem, ilyenkor ugyanis családon belüli utalásokkal szoktam tesztelni, mindenesetre ő reggel 8-kor már vásárolt, akkor látta, hogy az éjjeli utalás megérkezett, csak sms nem jött róla, a 9-kor megérkező sms-ben aztán még az éjjeli tranzakció utáni egyenlegről kapott értesítést.) Bár az sms-visszajelzések azonnaliságát meg kell oldani, azt a hónap eleji éjjeli banki elszámolások miatt még érdemes finomítani, hogy az 50 forintos kamatfizetésekről és díjakról ne érkezzenek sms-sek. Más bank is jelezte, hogy korábban az volt a policy, hogy éjjel nem zavarják sms-ekkel az ügyfeleket, de ezt majd most felülvizsgálják.
Pénzt sokféleképpen lehet utalni,
Az afr a forintszámlás forintutalásokat mindenképpen, de döntően az Európai Gazdasági Térség (EGT) devizáiban vezetett számlák javára elindított forintutalásokat is érinti, 10 millió forintos összeghatárig. Ami ezen kívül esik, vagyis 10 millió forintot meghaladó, vagy nem EGT-devizában vezetett számlára történik, az a banki nyitvatartási időben, az eddig megszokott módon megy tovább.
Mivel ilyen rendszerből is több volt, fontos leszögezni, hogy ezek a tranzakció-kezelési rendszerek az új rendszerrel párhuzamosan, viszonylag elkülönülten fognak működni.
Vagyis fennmarad
A rendszerek között olyan átjárás nincs, hogy amennyiben az afr-utalás nem sikerül, akkor megpróbálja az IG2 automatikusan.
A Takarékbank találó példáját átvéve, az afr indulása inkább olyan, mint az M7-es autópálya megnyitása. A sztráda elkészültéig csak a 7-es utat lehetett használni, ha valaki a Balatonra akart autózni a fővárosból. Az M7-es átadása forradalmi változást hozott, minden begyorsult, közelebb került a Balaton, út menti szolgáltatások (benzinkutak, pihenők, éttermek) nyíltak.
Az M7-es sokkal gyorsabb közlekedést kínál, de ha beüt egy baleset egy nyári pénteken, akkor elesik, bedugul, lelassul, akár teljesen le kell zárni. A 7-es út ilyenkor lassabb, de biztos alternatíva. Ugyanígy az afr esetleges elakadásakor az IG2-es rendszer továbbra is használható marad, ezzel biztosítva a banki szolgáltatás folytatólagos igénybevételét.
A fő előny tehát az, hogy mostantól a legfeljebb tízmillió forintos, elektronikus úton benyújtott, egyedi belföldi forintátutalás az év minden napján, éjjel-nappal pár másodperc alatt célba ér. Ami azonban 10 millió forintot meghaladó, vagy nem EGT-devizában történik, az a banki nyitvatartási időben, az eddig megszokott módon megy tovább.
Mindezt persze jó, ha tudjuk, de tennivalónk nincs vele,
amely megbízás ugyanis megfelel az azonnali fizetés feltételeinek, az külön jelzés, vagy kérés nélkül automatikusan így fog elindulni.
Első körben a kötegben indított utalások közül csak a természetes személyek által indított utalások mennek az afr-ben, de az egyéni vállalkozók, cégek által kötegben indított megbízások nem számítanak azonnali átutalási megbízásnak.
A megelőző hétvége mindenesetre a felkészülés jegyében telt, több bank is leállt a végső felkészülés során egy utolsó frissítésre, karbantartásra. A bankok megerősített ügyfélszolgálattal, illetve informatikai háttértámogatással várták a nagy napot, de többeknél a kommunikációs csapat is proaktív volt, az elővágásokból is azt lehetett érzékelni, hogy mindenki izgul.
A megelőző tájékoztatás amúgy vegyesre sikerült, az MNB-nek volt ugyan tájékoztató oldala, de például a jegybanki felületen a kérdések válaszok bonyolultsága inkább csak a szolgáltatóknak segített, az ügyfelek számára aligha volt használható. A bankok is tettek közzé rövid, érthető összefoglaló tájékoztatásokat, elsősorban azokról a fő elemekről, amelyeket korábbi cikkeinkben már sokszor bemutattuk.
Meglepő volt ugyanakkor, hogy például a Giro a központi oldalán gyakorlatilag nem kommunikált érdemben.
Amiben talán a legnagyobb különbségek láthatóak a banki kommunikációban, az a másodlagos azonosítók használata. Ezek feltétele, hogy az ügyfél regisztrálja a bankszámlájához a másodlagos számlaazonosítókat.
Ez lehet a
Fontos: egy bankszámlához több másodlagos számlaazonosító is megadható, de egy másodlagos számlaazonosító csak egy bankszámlához tartozhat.
A bankok gyakorlata itt eltérő, van közöttük olyan, amely mindenhez személyes ügyintézést kér, más az internetbanki, vagy mobilbanki szolgáltatásban is enged regisztrálni. A vállalati ügyfeleknek is van lehetőségük ilyen azonosítókat megadni. A mi felelősségünk, hogy amennyiben a használt másodlagos adat megváltozik (emailcímmel, mobilszámmal akár egy munkahely vagy egy szolgáltatóváltással is könnyen megesik az ilyen), akkor azonnal törölni vagy cserélni kell a másodlagos azonosítót a banknál.
A másodlagos azonosító amúgy nem indul el majd csak úgy pikk-pakk, mert a bankok feladata meggyőződni arról, hogy az ügyfél jogosult az adott másodlagos azonosító regisztrálására. A validálás után az ügyfél kap egy visszajelzést, és attól az időponttól tudja használni másodlagos azonosítóját.
A másodlagos számlaazonosító bármikor módosítható, törölhető, de évente meg kell erősíteni, erre a számlavezető bankunk fel fog kérni bennünket.
Az egyeztetésről a határidő lejárta előtt legalább 30 nappal értesítést küld a bank. Ha az adategyeztetés elmarad, akkor a határidő lejártát követően azonnal törlik a másodlagos azonosítót.
A Takarékbank háttéranyaga szerint az afr-rel kapcsolatos informatikai kihívások közül nem az átutalások igen szűkös, maximum 5 másodpercben limitált időtartama jelentette a legnagyobb kihívást, hanem
Az indulás tehát összességében jól sikerült, a kérdés az, hogy lesz-e közeljövőben valódi zavar, rendszerleállás, érdemi akadozás.
Lehetnek abból is félreértések, ha valamilyen más okból nem megy el egy utalás,
Ezek nyilván nem az afr kudarcai. Ha bizonytalanok vagyunk, hogy átment-e az afr-utalás, érdemes egy kicsit várni, az ügyfél az utalás indítását követő legkésőbb 20 másodpercen belül visszajelzést kap, ezt érdemes még a netbankon, vagy a mobilbankon belül megvárni. Az első tapasztalatok alapján a tranzakció-visszajelzési rendszerek illesztésében még akadnak zavarok, de magukban a netbanki, mobilbanki rendszerekben azonnal változnak az egyenlegek.
A felelős bankok azért arra is figyelmeztetnek, ahogyan a tranzakciók lebonyolítása azonnalivá válik, úgy a csalások eredménye is azonnali. Ez különösen akkor lesz izgalmas, ha sokféle szolgáltatás, QR-kódos fizetések épülnek majd az afr-re. A mi felelősségünk lesz, hogy bánjunk felelősen az utalások adatainak ellenőrzésével, jelszavaink vagy másodlagos azonosítóink kezelésével.
(Borítókép: MNB azonnali fizetés oldal képernyőképe. Fotó: Index)