Számos hitelezéssel kapcsolatos tévhittel és félreértéssel találkoznak napi munkájuk során a Bankmonitor szakértői. Ezek között számos olyan van, ami miatt könnyen elbukhatjuk a hiteligénylést, míg mások jelentős pénzügyi veszteséget okozhatnak. Az alábbiakban összegyűjtöttük a 11 legkritikusabb tévhitet.
A Bankmonitor szakértői találkoztak már olyan adóssal, aki úgy gondolta, a hitele nem kiváltható, mert ezt a szerződése kifejezetten tiltja. Ilyen szerződési tiltás azonban nem lehet, minden hitel esetében van lehetőség hitelkiváltásra, legfeljebb annak költségvonzata különbözik bankonként és hiteltípusonként.
Általában a vég- és előtörlesztés költsége a betörlesztett összeg 1-2 százaléka, de például a fogyasztóbarát lakáshitelek lakástakarékból (ltp) minden esetben díjmentesen előtörleszthetők. A személyi kölcsönöknél pedig jogszabály kötelezi a bankokat, hogy évente 200 ezer forint hiteltörlesztést ingyen teljesítsenek, és csak az e fölötti részre számíthatnak fel díjat.
Gyakori tévhit, hogy ha valaki idő előtt visszafizeti a hitelét, akkor a teljes futamidőre számított kamatot elkéri tőle a bank. Ez azt jelentené, hogy egy 20 éves futamidőre felvett 10 millió forintos lakáshitel idő előtti visszafizetése a második évben – a Bankmonitor lakáshitel kalkulátora szerint – 12,5 millió forintba kerülne. (A fennálló tőketartozás + a 20 évre kiszámított kamat.) Ezzel szemben valójában a 2. év végén fennálló tőketartozást, vagyis 9,3 millió forintot, plusz az 1%-os végtörlesztési díjat (93 ezer Ft) kell kifizetni hitelkiváltáskor.
A tévhit abból adódik, hogy a jelenlegi annuitásos hiteleknél a havi törlesztők a kamatperiódusok alatt azonosak, amit úgy lehet elérni, ha kezdetben a törlesztő kamattartalma magasabb, mint a tőketörlesztés. Ahogy pörög a hitel futamideje, úgy csökken a törlesztő kamattartalma, hiszen a fennálló tőketartozás is mind kisebb, ami alapján azt kiszámolják.
Sokan tartanak fent folyószámla-hitelkeretet védőhálóként, amiből az esetleges nagy összegű váratlan kiadásokat finanszírozhatják. Igen ám, de hitelfelvételkor a meglévő hitelkeret 5%-os aránnyal beleszámít a JTM-be (a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóba), éppen úgy, mintha volna már hitelünk.
Például: egy 500 ezer forintos hitelkeret ez alapján havi 25 ezer forintos havi törlesztőnek felel meg, mégpedig akkor is, ha ebből egyetlen forintot sem használtunk fel. Ez akkor lehet probléma, ha a jövedelem emiatt nem bírja el a szükséges hitelösszeg havi törlesztőjét. Megoldást jelenthet ilyenkor a hitelkeret megszüntetése, így az a továbbiakban már nem befolyásolja a hitelképességet.
A hitelfelvétel minimális feltétele a legalább három hónapos folyamatos munkaviszony ugyanazon munkáltatónál. Sokan azt gondolják, hogy ha például január 15-én kezdtek, akkor április 15-én már akár igényelhetik is a személyi kölcsönt vagy a lakáshitelt.
Ez azonban nem így van, ugyanis a munkabért bankszámlakivonattal kell igazolni, mégpedig olyannal, amelyen a teljes havi bér szerepel. A példánkban szereplő igénylőnek eszerint a februári, a márciusi és az áprilisi számlakivonaton szerepel majd teljes fizetés, ez utóbbit pedig május folyamán kaphatja majd meg legkorábban. Így a munkába állás és az igénylés között esetünkben akár 4 hónap is eltelhet
Ez nagyon gyakori tévhit, hogy az a bank adja számunkra a legkedvezőbb hitelajánlatot, amelyiknél a bankszámlán, más hitelünk, esetleg a lakástakarékunk is van. Ez persze nem kizárt, ám az ajánlatokat mindenképp érdemes összehasonlítani, hiszen egy 5 millió Ft-os személyi kölcsönnek (5 éves futamidő és végig fix kamat mellett) a Bankmonitor személyi kölcsön kalkulátora szerint 98 000 Ft és 129 000 Ft egyaránt lehet a törlesztője, ami teljes visszafizetésben 1,7 millió Ft különbséget jelent.
A lakáshitelnél – a nagyobb átlagos hitelösszeg és a hosszabb futamidő miatt – a Bankmonitor lakáshitel kalkulátora szerint még nagyobb a legjobb és a legdrágább ajánlat közötti különbség. Egy 10 millió Ft összegű lakáshitel – 15 éves futamidővel, 10 éves kamatperiódussal és 300 ezer Ft nettó jövedelem igazolásával – havi törlesztője 71 ezer Ft és 92 ezer Ft egyaránt lehet, ami a másfél évtized alatt csaknem 4 millió Ft különbséget.
Sokan csak hiteligényléskor szembesülnek azzal, hogy bár 3 hónapja dolgoznak ugyanazon munkahelyen, a próbaidejük még nem járt le, így hitelt sem kaphatnak. A próbaidőről tudni kell, hogy arról nem rendelkeznek a munkaszerződésben, akkor azt utólag már nem lehet kikötni. Amennyiben szerepel a munkaszerződésben a próbaidő, ám annak időtartamát nem határozták meg, akkor minden esetben legfeljebb 30 nap lehet.
Ha a munkavállaló és a munkaadó eredetileg 3 hónapnál rövidebb próbaidőben állapodtak meg, akkor az legfeljebb egyszer meghosszabbítható, ám a hossza ebbe az esetben sem haladhatja meg a 3 hónapot. Kollektív szerződés esetén találkozhatunk 6 hónapos próbaidővel is, ami azt jelenti, hogy a munkavállaló fél évig nem vehet fel személyi kölcsönt, lakáshitelt vagy Babaváró hitelt.
Sokszor előfordul, hogy már a hitelfelvétel előtt elkezdik felújítani az ingatlant, ki- és leszerelik a szanitereket, szétverik a fürdőszobát. Az értékbecslés pillanatában azonban a fedezetként felajánlott ingatlannak lakhatónak kell lennie, máskülönben nem vehető fel rá jelzáloghitel.
Sokan nem tudják, hogy egyes bankok személyi kölcsönnél bizonyos összeghatár fölött elvárják, hogy az élettárs is szerepeljen a hitelszerződésben, sőt lakáshitelnél ez minden esetben feltétel. A banki gyakorlat azonban nagyon eltérő ezt illetően. Lakáshitelnél a fedezetként felajánlott ingatlan minden tulajdonosának szerepelnie kell a szerződésben adóstársként vagy jelzálog kötelezettként akkor is, ha egyébként nem házasok.
Előfordulhat, hogy az élettársi kapcsolatban vagy házastársi kapcsolatban állók közül az egyik vásárolna csak magának ingatlant, amiben kizárólag ő szerezne tulajdonjogot. Ilyenkor a bank kérhet vagyonmegosztási szerződést, amiből világosan kiderül, hogy a másik fél semmilyen körülmények között nem tarthat igény az ingatanra. (A Babaváró hitelnél egyszerűbb a helyzet, ugyanis ezt kizárólag házasok igényelhetik meg, mégpedig együttesen.)
Babaváró hitel hiába szabad felhasználású, valamint nincs szükség hozzá ingatlanfedezetre, ha lakásvásárlásra igényeljük a konstrukciót, akkor jogszabály alapján a kölcsön 25%-át ingatlantehernek, míg 75%-át önerőnek lehet tekinteni.
Például egy 20 millió forintos lakás megvásárlására a vevő felvenne 10 millió forint babaváró hitelt és 10 millió forint lakáshitelt. A bank a vételárnak maximum a 70 százalékáig hitelez, vagyis 14 millió forint hitelt ad. Esetünkben a lakáshitel, valamint a babaváró hitel 25%-a számít ingatlant terhelő hitelnek, ezek együttes nagysága pedig 12,5 millió forint. Vagyis ezek alapján a vásárlás megfinanszírozható fedezeti oldalról tényleges saját megtakarítás nélkül is.
Jogszabály szerint egy ingatlanvásárláshoz felvett lakáshitelhez minimálisan 20% önerővel kell rendelkeznie a vásárlónak, vagyis, ha megvásárolna egy 50 millió Ft-os házat, akkor legalább 10 millió Ft saját forrással rendelkeznie kell. Igen ám, de a bankok minden esetben egyedileg határozzák meg a hitelezhetőség arányát, vagyis könnyen előfordulhat, hogy akár 30-35%-os önerőt várnak el egy igénylőtől. Ennek több oka is lehet: a kisebb településeken, ahol kevés az adásvétel, ott például nehéz meghatározni egy ingatlan pontos forgalmi értékét, míg például Budapesten a túlárazottság jelenthet gondot.
Az elmúlt másfél, két évben rendkívüli mértékben megdrágultak a hazai ingatlanok, ami miatt időnként irreális áron cserélnek gazdát. A bankok emiatt óvatosak az ingatlanok értékbecslését illetően, így akár az is előfordulhat, hogy a bank a vételárnál alacsonyabb forgalmi értéket állapít meg. Ez a hitelfeligénylés során jelenthet problémát, mert a vásárló esetleg nem kapja meg a szükséges hitelösszeget.
A cikk az Index és a Bankmonitor közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.
(Borítókép: Rosta Tibor / MTI)