– tette fel a kérdést Matolcsy György az MKIK keddi gazdasági évnyitó konferenciáján, ahol Orbán Viktor és Varga Mihály is felszólalt. A jegybank elnöke egyébként ezzel arra utalt, hogy szerinte akár az is lehetséges lenne, hogy a jövőben 2 helyett 3 százalékos legyen a magyar növekedési többlet az EU-átlaghoz képest, így pedig 2030-ra el is érnénk az átlagos uniós fejlettség 93 százalékát. 

Matolcsy arról is beszélt, hogy a felzárkózás egyik kulcsa a munka, ezen belül is a bérek, a háztartási pénzügyi vagyon emelkedése. Matolcsy szerint a magyar modell ritka madár annyiban, hogy hétéves felzárkózási periódusunk során még az egyensúly is megmaradt, de az ehhez szükséges döntéseket "az IMF és/vagy Brüsszel béklyóban nem tudunk volna meghozni". Most viszont már a modell továbbfejlesztésének van itt az ideje, közölte a jegybankelnök, mert következik a "hegyi szakasz", amikor már a magyar modell 2.0-ra lesz szükség, aminek szerinte feltétele a legjobb technológiák behozatala és kifejlesztése, jelentős tartalékok képzése a kkv-szektorban, és tartalékok az adóadminisztrációban. 

Ide kapcsolta azt is, hogy szerinte a növekedés fenntartása érdekében a magyaroknak a jelenlegi szintén jobban el kellene adósodniuk: 

Duplázzuk meg a hitelpenetrációt, a GDP-arányos vállalati és családi hitelállományt. Ez most 32 százalékon áll, messze van a 60%-os uniós átlag

– mondta hozzátéve, hogy minden egy százaléknyi hitelállomány-bővülés 0,25 százalékpontos gazdasági növekedést jelent. 

Korábbi állásfoglalásához hasonlóan most is lakáspolitikai reformot sürgetett a jegybank elnöke, szerinte 2030-ig fel lehet építeni azt a lakáspolitikát, ami évente tízezerrel több új lakást eredményez. Mint mondta, ugyan szép eredmény a 21 ezer épített lakás 2019-ben, de ennyi volt 2000-ben is. Matolcsy és a kormány másik vesszőparipája, a népesedés is szóba került természetesen: miért ne születhetne évente 110 ezer magyar gyermek? - tette fel a kérdést. Szerinte 2030-ig ehhez évente kétezerrel kell növelni a születésszámot, és ehhez a középosztályhoz a különféle ösztönzőkkel lehet szólni. 

Beszédét a jegybankelnök is a koronavírussal zárta: szerinte az egészségügyi hatás talán az idei éven belül marad, de a gazdasági hatás több évre kiterjed majd.