Brutális változásra kell felkészülnünk a gazdaságban. „Egy világjárványra kell felkészülni, meg kell érteni, az milyen, és milyen következményei lesznek” – erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara keddi gazdasági évnyitóján.
A kormányfő szerint a nemzetgazdaság is bajba kerül, a vállalkozókat is csődközeli helyzet veszélyezteti, ha nem készülnek fel erre. Ezért „mindenki készüljön arra, hogy ki kell lépni a komfortzónából, már rövid távon”.
Orbán szerint Magyarországon mindig a nemzeti kormányok hozzák helyre a gazdasági hibákat, de amikor már jól mennek a dolgok, akkor újra a baloldali pártokat választják az emberek. Aztán ha megint baj van, akkor ismét a jobboldali pártokat hívják segítségül, ez volt ez elmúlt évtizedekben – mondta a kormányfő. Orbán megismételte, hogy szerinte „az elmúlt száz év legsikeresebb tíz éve van mögöttünk”.
A kormányfő Trianon kapcsán arról beszélt, hogy szerinte az egész világon nincs még egy olyan nemzet, amelyik képes lett volna arra, hogy elveszik a területének és népességének jelentős részét, majd húsz évre rá világháborúba kerül, elpusztul a munkaképes lakosságának jelentős része, nagymértékű kivándorlás is sújtja, de néhány évtizeddel később mégis ilyen példátlanul sikeres periódust hajt végre, mint amit most mi véghezvittünk.
Mi nem egy közönséges nemzet vagyunk
– mondta Orbán, aki hangsúlyozta: mindez optimizmust kell hogy adjon a jövőre nézve. Elmondta azt is, hogy a gazdasági növekedés igazán akkor ér valamit, ha fenntartható és stabil.
Ezért fontos a pénzügyi egyensúly. Szerinte ilyen szempontból jól állunk, 3 százalék alatt van a költségvetési hiány, alacsony az infláció, a külkereskedelmi számok is rendben vannak, stabil a munkaerőpiac, 66 százalékon az államdósság, és az államadósságon belüli deviza arány is jelentősen csökkent.
Végig kell gondolni, hogy miért voltunk sikeresek az elmúlt tíz évben – mondta Orbán, aki szerint a következő tényezők járultak hozzá ehhez:
Orbán azt mondta, hogy politikai szempontból az a kulcs, hogy mennyire tudod megérteni a saját közösségedet. Szerinte ezen a liberálisok sokat gúnyolódnak, hogy nincs is ilyen nemzetkarakterológia. Pedig szerinte ez a siker kulcsa.
Ha olyan a gazdaságpolitika, ami összetalálkozik a nemzet antropológiai jellemzőivel, akkor sikeres lesz. Olyan gazdaságpolitika kell, ami nem ütközik ellenállásba az emberek körében – mondta a miniszterelnök. Milyen gazdaság- és társadalompolitika hatására érzik jól magukat a bőrükben az emberek – tette fel a kérdést, amire szerinte az a válasz, hogy
a magyarok alapvetően büszke életre vágynak.
Az a minimum hogy jó emberek akarnak lenni, de emellett büszkék akarnak lenni magunkra, a családra, a nemzetünkre. De Orbán szerint „a magyar alapvetően szemérmes fajta is”.
Tehát a büszkeség és a szemérmesség kombinálására van szükség. A magyarok egyszerre akarnak büszkék és szemérmesek lenni. Kultúrantropológiai szempontból ez az alapja a magyar gazdaságpolitikának. Ez a nagy titok
– hangsúlyozta a kormányfő, aki szerint ezért volt „istencsapása a kommunizmus". Hiszen sem a nemzetre nem lehettél büszke, sem egyénileg nem lehettél büszke azokban az időkben. A nácizmus is ugyanilyen istencsapása volt, mert ők meg faji kérdést csináltak ebből, holott ez nem faji kérdés – mondta Orbán.
A NAT körüli vita is erről szól – fűzte hozzá Orbán. A tananyag magva nem lehet az elvesztett háborúk témája, hanem büszkeségre kell nevelni a gyerekeket.
Meg kell védeni az elmúlt tíz év sikereit a következő tíz évben is – folytatta Orbán. A nyugat-európai országokhoz képest fennálló növekedésbeli előny fenntartására van szükség. A pénzügyminiszter 2 százalékos előnyt emleget, a jegybank elnöke 3 százalékos előnyre vágyik – sorolta Orbán, aki szerint bár az utóbbi nem rossz ötlet, azért az se rossz, ha a 2 százalékos előnyt sikerül tartani.
A miniszterelnök szerint a koronavírussal kapcsolatban nincs A és nincs B forgatókönyv, csak a C létezik. Ez azt jelenti, hogy
fel kell készülni egy világjárványra.
Orbán azt mondta: „Mindenkinek ki kell lépnie a komfortzónájából! Ha ez nem sikerül, akkor nagyon sokan tönkre fognak menni.”
A kormányfő szerint Kínában is már 5-6 hónap után jutott túl a tetőpontján a járvány, csak ezután fordultak csökkenésbe a számok (Kínában az első esetet 2019. december 1-jén észlelték).
Ha ez nálunk is így lesz, akkor a turisztikai szezonnak kampó. Akinek az emberek utazási kedvéhez van kötve a vállalkozása, a logisztikában, idegenforgalomban, vendéglátásban dolgozik, az arra készüljön, hogy komoly visszaesés várható
– mondta a miniszterelnök.
Ezért szerinte célzott ágazati programokra van szükség. Arra kérte a vállalkozókat és az Iparkamarát, hogy április közepén-végén mondják meg, konkrétan milyen veszteségeket szenved el az ágazatuk. Hogy melyik ágazat milyen eszközökkel, hogyan segíthető át a válságon, azt a vállalkozóknak kell megmondaniuk, a kamarától kell információkat kapnia a kormánynak, mondta Orbán.
Ezért szerinte már idén is külön forrásokra van szükség a probléma kezeléséhez, de a 2021-es költségvetést is újra kell gondolni, sokmilliárdos átalakítás kell. Az a cél, hogy ne legyen akkora visszaesés, mint 2008–2009-ben volt, és a lényeg, hogy a gyorsasági előnyünk ne fogyjon el.
Azzal, hogy a britek kiléptek az EU-ból, rögtön olyan – „a magyar kormány gazdaságpolitikájával ellentétes, veszélyes” – elemek kerültek bele az uniós iparpolitikába, mint az „igazságos adózás".
Orbán szerint a britek távozásával elveszítettünk egy a növekedést, fejlődést előnyben részesítő országot, és emiatt „a szocialisztikus" dolgokat előtérbe helyező, az „állami újraelosztást" preferáló országok súlya jelentősen nőtt az Európai Unióban.
A kormányfő megismételte, hogy a következő időszakban nagyon fontos szerepe lesz az Iparkamarának, Orbán szerint a gazdaságpolitika tervezésében most még fontosabbá válik a szerepük.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján az Intercontinental Budapest szállóban 2020. március 10-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)