Zempléni Kinga munkajogász fűzött kommentárt ahhoz a kormányrendelethez, amely alapján hétfőtől gyakorlatilag bezárnak az iskolák. Ebből az állásfoglalásból kiderül, hogy milyen feltételek mentén kérvényezheti egy dolgozó szülő azt, hogy ne kelljen munkába mennie. Arra is felhívja a szakértő a figyelmet, hogy aki azért nem dolgozik, mert nem tudja megoldani a gyermeke felügyeletét, annak nem jár fizetés.
A koronavírus járvány terjedése miatt a Kormány A koronavírus miatti új munkarend bevezetéséről a köznevelési és szakképzési intézményekben„” című 1102/2020 számú határozatában az iskolákban a tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetéséről döntött. A határozatban az is szerepel, hogy hétfőtől a szülők igényei alapján, indokolt esetben az illetékes tankerületi központ vagy szakképzési centrum munkanapokon megszervezi a gyermekek, tanulók napközbeni kiscsoportos felügyeletét.
Az ugyanakkor nem derül ki a kormányhatározatból, hogy az iskola hány szülő kérésére szervezi meg az ügyeletet és mi számít indokolt esetnek
- hívja fel a figyelmet Zempléni Kinga munkajogász. A szakértő szerint előfordulhat, hogy az iskola annak ellenére nem szervezi meg az ügyeletet, hogy azt egyes szülők kérvényezték. Ez esetben az sem egyértelmű, hogy a munkavállaló megtagadhatja-e jogszerűen a munkavégzést.
A munkajogász indokoltnak látja a fentiek tisztázását és azt reméli, hogy a kormány a közeljövőben újabb határozatában orvosolja ezt a joghézagot.
A Munka Törvénykönyve és a jelenleg hatályos jogszabályok ugyanis nem szabályozzák, hogy mi a teendő, amennyiben a digitális oktatás bevezetése miatt nem tud bemenni dolgozni egy szülő, mert a gyermekének az iskolája nem szervezte meg az ügyeletet és a munkavállaló máshogy nem tudja megoldani a gyermeke felügyeletét.
Egy munkavállaló a szakértő szerint csak "különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok" miatt és csak átmenetileg maradhat távol a munkahelyétől, legfeljebb néhány napra. Erre is csak akkor van lehetősége, ha valami olyan dolog történt vele vagy a családjával, mi miatt muszáj személyesen intézkednie. Ráadásul ebben az esetben is elvárható, hogy a munkavállaló, egyből újra munkába álljon, amint arra lehetősége nyílik - magyarázza Zempléni Kinga.
"Különös méltánylást érdemlő esetek" a bírói gyakorlat szerint az alábbiak lehettek eddig:
Elháríthatatlan oknak számított viszont minden olyan, a munkavállalónak fel nem róható ok, amely a munkában való megjelenését akadályozza (pl. vonatkimaradás, sztrájk, hófúvás, árvíz).
A koronavírus miatt most bevezetett "digitális oktatás intézményét" pedig egyáltalán nem ismerte mostanáig a bírói gyakorlat. Zempléni Kinga véleménye szerint a munkáltató saját diszkrecionális döntése alapján ügyelet elmaradása esetén engedélyezheti a távolmaradást.
A szakértő szerint a munkáltatónak előre kell tájékoztatnia a dolgozóit arról, hogy milyen szempontokat tekint méltányolásra érdemesnek. Ezen kívül azt is célszerűnek tartja, ha előre szabályozzák, hogy a a távol maradást a szülőknek legalább egy munkanappal előre be kell jelenteniük és azt sem árt tisztázni, hogy kinél és milyen formában kell erre engedélyt kérniük.
Az a szülő, aki nem kérvényezi előre, hogy gyermekfelügyelet miatt távol maradhasson, annak a munkaviszonyát akár meg is szüntethetik.
Cikkünk megjelenése után Zempléni Kinga munkajogász annyiban pontosította írásunkat, hogy megítélése szerint "nem jogszerű egyetlen holnapi hétfői távolmaradás miatt a munkatársak munkaviszonyának megszüntetése, mivel jelenleg bizonytalan a szabályozás és feltehetőleg a munkáltatók nem dolgozták még ki a jogszerű távolmaradás feltételeit és a feltételeket nem közölték előzetesen a munkavállalókkal."
Fontos ugyanakkor tudni azt, hogy a munkavállalónak nem jár munkabér, amikor különös méltánylást érdemlő esetben nem végez munkát.
Ettől függetlenül a munkáltató saját maga dönthet úgy is, hogy munkabérben részesíti a munkatársakat. Aki szeretne fizetést kapni, az szabadságra is mehet. Ezt ugyanakkor több tényező is nehezíti:
A fentiek alapján a szakértő szerint az is a munkáltató döntésén múlik, hogy ilyen esetekben kiad-e szabadságot és ha igen hány napot. Ehhez ugyanakkor azt is hozzátette Zempléni, hogy a munkáltató otthoni munkavégzést is engedélyezhet, amennyiben az adott munkakörben a technikai feltételek fennállnak.