Egyre inkább egyértelművé válik, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk még a 2008-as globális pénzügyi válságnál is mélyebbre lökheti a világ minden gazdaságát. A helyzet talán még bonyolultabb is, mint a legutóbbi válság idején, hiszen nem a gazdaság egyik szektorából, a bankszektorból terjed át a válság a reálgazdaságba, hanem az emberek mozgását korlátozó intézkedések miatt szinte
az egész globális gazdaság kikapcsolt, majdnem minden szektort egyszerre érintve.
A világ kormányai mindenesetre igyekeznek nemcsak a járvány terjedését lassítani és a betegeket kezelni, de a gazdasági hatásokat is tompítani. A magyar kormány a héten elég határozott gazdasági lépéseket jelentett be, amelyek a bankrendszert és a költségvetést is súlyosan érintik majd. Több más európai állam is lépett a gazdaság élénkítése érdekében, uniós szinten viszont egyelőre csak ötletek merültek fel azzal kapcsolatban, mit tehetnének közösen a tagállamok.
Az Egyesült Államokban pedig még viták zajlanak arról, hogy mit is kellene lépnie a kormánynak és a kongresszusnak, de az biztos, hogy több ezer milliárd dollárjába kerül majd a válság a költségvetésnek.
A hét talán legfontosabb gazdasági bejelentésére még a bejelentés után is várni kellett egy kicsit, Orbán Viktor Facebook oldalán először ugyanis hang nélkül jelent meg a videó, amelyben a kormány nagy szabású gazdasági döntéseiről beszámolt. Később viszont már hanggal is megjelent a videó, így megtudhattuk, hogy a kormány úgy döntött, hogy:
Míg a hét elején, a Magyar Nemzeti Bank hiteltörlesztési moratóriumra vonatkozó javaslatának bejelentése után még arra számíthattak a bankok, hogy még utánaszámolhatnak, hogyan is tudnák mindezt megoldani és tárgyalhatnak alternatívákról, szerdai döntésével a kormány teljesen átvette az irányítást. Ráadásul a koronavírus egy olyan pillanatban sújtott le a magyar gazdaságra, amikor hosszú évek állami és jegybanki próbálkozásai után sikerült beindítani a hitelpiacot az országban. Orbán bejelentése után, már miután megtudhattuk, mit is mondott, eddig nem látott mélységekbe zuhant a forint, a mélypontján 360 forint környékén járt az euró.
A kormány azt is bejelentette, hogy 140 céghez kimehet a honvédelem felügyelni a biztonságos működést, csütörtökön pedig ki is derült 71 cég listája, amelynél elkezdi majd munkáját a Benkő Tibor honvédelmi miniszter vezetésével futó Létfontosságú Magyar Vállalatok Biztonságáért Felelős Akciócsoport. A listán szerepel a paksi atomerőmű, a Mátrai Erőmű, a MÁV, az Auchan, Antenna Hungária, számos vízmű és közműcég és a Robert Bosch Kft. is.
A héten újabb magyarországi autóipari gyárak jelentették be, hogy ideiglenesen leállítják a termelést, kedden a győri Audi, a szentgotthárdi Opel, a Suzuki komáromi gyára pedig komolyan átszervezte a termelést, többek között törölte az esti műszakot.
A koronavírus az ingatlanpiacra is hatással van, a több éves meredek emelkedés után már a járvány kitörés előtt is stagnálni kezdtek a lakásárak, a járvány okozta válság viszont az árak esését is elhozhatja az eladó vagy bérelhető lakások piacán.
Ahogy az EU legtöbb országa gyakorlatilag karanténba került, az unió gazdasága várhatóan 2,5 százalékkal csökken majd az idén. Az unió tagállamai egyelőre egyenként próbálnak megbirkózni a járvány okozta válsággal, egymás után jelentve be a gazdaságot segítő intézkedéseiket.
Emmanuel Macron francia elnök azt mondta, egy céget sem hagynak bedőlni, és bejelentett egy 50 milliárd eurós mentőcsomagot, valamint egy 300 millió eurós hitelprogramot, amellyel a bajba jutott kisvállalkozásokat igyekeznek kisegíteni. Bruno Le Maire gazdasági miniszter pedig azt sem zárta ki, hogy bizonyos kiemelt fontosságú cégeket államosíthatnak, hogy megmentsék őket a csődtől.
Németországban a kormány egy széleskörű élénkítő csomag részeként egy több mint 500 milliárd eurós hitelgaranciáról döntött a kormány. Spanyolországban 200 milliárd eurós csomagról döntöttek, az eddig leginkább érintett európai országban, Olaszországban pedig újabb 25 milliárd eurót szánnak a kisvállalkozások megsegítésére.
Uniós szinten viszont eddig még elég kevés lépést sikerült tenni a válság hatásainak tompítására. Az Európai Központi Bank ugyan bejelentett egy nagyszabású, 750 milliárd eurós élénkítő programot, szakértők szerint ezen túlmenően is szükség lenne közös fellépésre az unió vagy az eurózóna szintjén. Ennek az esélye nincs is kizárva, felmerült például a terv, hogy
az Eu tagállamai bocsássanak ki közös “korona-kötvényeket”.
Ettől az ötlettől pedig még a közös eurókötvények kibocsátásának ötletét eddig az előző válságok alatt is határozottan ellenző német és holland kormány sem zárkózott el. Egyelőre viszont még tárgyalások sem indultak arról, hogy mindez hogyan nézne ki. Mindeközben pedig egyre többen beszélnek arról, hogy a koronavírusra adott válasz az eurózóna újabb komoly tesztje lehet, egyelőre pedig nem látszik, hogy ezen igazán jól szerepelnek az unió vezetői.
A koronavírus az amerikai gazdaságnak is szinte minden szektorát megtámadta: ahogy egyre több városban, államban vezetnek be lépéseket a vírus terjedésének korlátozására és egyre több ember marad otthon, üzletek zárnak be, gyárak állnak le, vonatok-buszok utason nélkül hajtanak át a városokon.
A keleti part négy államában (New Yorkban, New Jerseyben, Pennsylvaniában és Connecticutban) pedig bezárták az összes bevásárlóközpontot, vidámparkot, bowlingpályát és hasonló intézményeket. A héten több nagy detroiti autógyár is bejelentette, hogy leállítja a termelést, ezzel beszállítók egész hálózatát hagyva megrendelés nélkül. A JP Morgan Chase bank több fiókját is bezárta, sok pedig csak korlátozott ideig lesz nyitva.
Donald Trump kormánya a válságra egyelőre egyre nagyobb és nagyobb élénkítő csomagok megszellőztetésével, amelyek mindegyike bőven meghaladná a 2008-as pénzügyi válság idején bevezetett csomagokat.
A szövetségi kormány kezdetben egy ezer milliárd dolláros adócsomag tervezetével állt elő, amely a munkát terhelő adók be nem szedésével hagyna több pénzt a gazdaságban, ezt viszont sokan kritizálták, mert számos közgazdász szerint mire ez kifejtené hatását a gazdaságban, már késő lenne, ráadásul számítások szerint a hatása nagyon egyenlőtlenül oszlana el, a magasabb jövedelmű háztartások sokkal jobban járnának vele, mint a szegényebbek.
Ehelyett egyre többen javasolják azt, hogy a kormány minden állampolgárnak fizessen valamekkora összeget, hogy segítsen átvészelni a válság legnehezebb időszakát. Ez az ötlet a Fehér Házig is eljutott, és bár az adócsökkentés terve még nem került le az asztalról, Trump kormánya szerdán már egy ilyen tervről beszélt, amelyben
ezer milliárd dollárt költenének az állampolgárok kisegítésére, másik ezer milliárdot pedig kisvállalkozások megsegítésére.
Már ez a kétezer milliárd dolláros költekezés is bőven túlszárnyalná a legutóbbi válság idején bevezetett 700 milliárd dolláros csomagot, de itt még nem áll le a számláló. Trump ugyanis már bejelentette, hogy külön mentőcsomaggal mentenék ki a bajba jutott légitársaságokat, de beszélt a hajóút-szervező cégek kimentéséről is.
De a héten a különböző iparágak gyakorlatilag egymásnak adták a kilincset, mentőcsomagért jelentkeztek már az éttermek, a feldolgozóipari vállalatok és a bevásárlóközpontok is. A szövetségi pénzügyminisztérium egy olyan javaslattal állt elő szerdán, amely 50 milliárd dollárt költene a légitársaságok, 150 milliárdot pedig más, a válságban kiemelten érintett iparágak kimentésére. Erről viszont a kongresszusnak kell döntenie.
A várható mentőcsomagokat azonban kísérti az előző válság: 2008 után nagy felháborodást okozott, hogy a pénzügyi szektort nagyon drágán kimentette az állam, és miközben az adósok sorra veszítették el a házaikat, a válságot okozó bankok és biztosítók az államtól kapott pénzt esetenként a vezérigazgatók bónuszára vagy részvényeik visszavásárlására költötték.
És bár a koronavírus miatti válságról nem a légitársaságok vagy az éttermek tehetnek, az új mentőcsomagok váratóan olyan kikötésekkel érkeznek majd, hogy azt nem lehet bónuszokra, részvényvásárlásokra és hasonlókra költeni. Ilyen megkötésekre már több képviselőtől és szenátortól érkeztek javaslatok. Ezek között olyan javaslatok is szerepelnek, mint a demokrata elnökjelöltségért folyó versenyt nemrég feladó Elizabeth Warren szenátoré, aki a kisegített cégektől elvárná, hogy vezessenek be 15 dollár/órás minimálbért és három évig ne fizessenek bónuszt és osztalékot a vezérigazgatóknak.
Azért a kongresszus már tett lépéseket azért, hogy megkönnyítse a válságban érintett amerikaiak életét, elfogadtak például egy törvényt, amely kiterjesztették a munkanélkülis segélyeket és kötelezte a cégeket, hogy legfeljebb fizetett szabadságra küldjék a válságban leginkább érintett dolgozókat.
(Borítókép: Teherautók várakoznak hosszú sorban a német-lengyel határ felé vezető A4-es autópályán a németországi Bautzen közelében 2020. március 19-én. A határon 60 kilométeres torlódás alakult ki az új koronavírus-járvány miatt elrendelt lengyelországi határellenőrzés miatt. / Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)
Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, és vannak, akik az Indexet olvassák! Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!