„Ha kell, további lépéseket is fogunk hozni, a növekedés támogatása, a gazdaság védelme most prioritást élvez” – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke keddi sajtótájékoztatóján, amelyet a Monetáris Tanács kamatdöntő ülése után tartottak. A jegybank keddi ülésén ugyan az alapkamathoz nem nyúlt, jelentős likviditásbővítő intézkedések mellett döntött, ezekről itt írtunk részletesebben.
Az intézkedéseiket az infláció figyelembe vételével hozzák meg, annak elszállásától az MNB szerint nem kell tartani jelen helyzetben, a válság miatt inkább kell csökkenő inflációra számítanunk.
A jegybank jelenlegi előrejelezésében nem számol itthon recesszióval, úgy kalkulálnak, hogy még az idei évben is 2,3 százalékos lehet a növekedés, jövőre pedig felpattan a gazdaság, és bőven 5 százalék feletti növekedés is jöhet.
Ehhez ugyanakkor fontos, hogy a válság ne húzódjon el nagyon, és V alakú legyen, vagyis a visszaesést egy gyors növekedés kövesse. Nagy Márton szerint hogy így legyen, azért tenni is kell, a jegybank kész akár a már bejelentetteken túl további intézkedéseket is hozni.
Bár a nemzetközi előrejelzések tükrében, amelyek inkább recesszióval számolnak, a Magyar Nemzeti Bank számítása kimondottan optimistának hat, az alelnök szerint azt látni kell, hogy egyelőre nagy a bizonytalanság mindenhol, és az előrejelzéseket is félelem, pánik jellemzi.
Nagy Márton a hiteltörlesztési moratórium kapcsán elmondta, az ő javaslatuk az, hogy a felfüggesztés idejére a bankok ne engedjék el az adósoknak a kamatokat, ugyanakkor azt ne is tőkésítsék, hanem a moratórium lejárta után egyenletesen osszák majd el a hátralévő évek között, vagy növeljék a futamidőt.
Összesen 3600 milliárd forintnyi törlesztés kap haladékot, az MNB úgy kalkulál, hogy ha az adósok 80 százaléka él majd a moratóriummal, az nagyjából 50 milliárdos mínuszt jelent a bankoknak. Nagy Márton rendszerszinten azt várja ettől, hogy az emberek a náluk maradó pénzt fogyasztásra költik, ez pörgetheti a növekedést.
Nagy Márton kérdésre elmondta, nem tartja valószínűnek, hogy a most bevezetendő 5,9 százalékos thm-plafonnal piacra kerülő személyi hitelekre tömegével váltanák le az emberek például a már meglévő jelzáloghiteleiket. Már csak azért sem, mert az 5,9 százalékos plafon csak az év végéig szól, utána akár növekedhet is a thm, ráadásul eleve csak rövidebb futamidővel lehet felvenni, mint egy átlagos jelzáloghitelt.
A jegybank alelnöke elmondta, Magyarországon jelen pillanatban még nem rendelkezünk olyan makrogazdasági mutatóval, ami azt mutatná, hogy nagyon jelentős visszaesés mutatkozik bizonyos ágazatokban, ugyanakkor vannak olyan információk vagy bejelentések, ami alapján azt lehet mondani, hogy
a koronavírus hatása begyűrűzött, és nagyon jelentős hatása van a magyar gazdaság teljesítményére.
Például ilyen a nagy autóipari gyárak leállása, bejelentettek több helyen elbocsátásokat is, és a beszállítói hálózatokban való zavarról is sok jelzés érkezik.
A turizmus és a vendéglátóipar nagyon keményen érintett: a szállodák kihasználtsága jelentős mértékben visszaesett, és a következő hetekre ez a 30%-os szint akár 10%-ot is csökkenhet. De látjuk, hogy építési projektek is leállnak, és hogy a kiskereskedelemben a nem élelmiszer típusú vásárlás csökken.
Nagy Márton elmondta, bár a turizmus közvetlenül csak 1,8 százalékkal, de közvetetten 12-13 százalékkal is hozzájárul a GDP-hez, a járműgyártás pedig közvetlenül 4,3 százalékkal, közvetetten pedig több mint tizenöt százalékkal. „Minden egyes hónap nagyon nagy mértékű mínuszt jelent, minél tovább tart ez a helyzet, annál durvább a GDP-hatása” – mondta Nagy.