Nem változtat az alapkamaton az MNB, de mintegy 2600 milliárd forinttal növeli a bankrendszer számára potenciálisan elérhető likviditást. A Növekedési Hitelprogramban (NHP) is moratórium bevezetésére került sor.
A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért felelős Monetáris Tanácsa a március 24-i ülésén arról döntött, hogy nem változtatnak az érvényes jegybanki kamatkondíciókon. A jegybanki alapkamat 0,90 százalék maradt változatlanul. Emellett azonban jelentős, a banki likviditást növelő lépéseket jelentettek be a járvány okozta negatív gazdasági hatások mérséklése érdekében.
Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsának intézkedései a koronavírus-járvány pénzügyi közvetítő szektorra gyakorolt hatásainak mérséklését célozzák. Az intézkedéscsomag csökkenti a bankok felügyeléshez kapcsolódó adminisztrációs terheit és átmeneti jelleggel rugalmas alkalmazást biztosít a prudenciális elvárások, így például a tőke jellegű előírásoknál. A jegybank ezekkel erősíti a bankok tőkehelyzetét és biztosítja a finanszírozási szerkezetének fenntartását.
Az MNB javaslatával összhangban a kormány a vállalatokkal és a háztartásokkal szemben is törlesztési moratóriumot írt elő. Ez a fizetési haladék egy elővigyázatossági átstrukturálás, amely segít megoldani az adósok átmeneti nehézségeit. A bankok számára is fontos, hogy a reálgazdaság likviditási problémáit áthidalják, ezzel megőrizve az ügyfelek fizetési képességét.
A törlesztések későbbre halasztása hatással van a bankrendszer működésére, az MNB ugyanakkor biztosítani szeretné a szektor működéséhez szükséges likviditás nagyságát, támogatva ezzel a pénzügyi stabilitás fenntartását.
ENNEK KERETÉBEN A NÖVEKEDÉSI HITELPROGRAMBAN (NHP) IS MORATÓRIUM BEVEZETÉSÉRE KERÜLT SOR
A banki likviditás növelése érdekében a Monetáris Tanács vizsgálja az MNB jelzáloglevél-vásárlási programja újraindításának lehetőségét, a Pénzügyi Stabilitási Tanács pedig átmenetileg enyhítette a jelzáloglevéllel való finanszírozásra vonatkozó szabályozását.
A Monetáris Tanács további, likviditásbővítő intézkedésekről is döntött. Új, fix kamatozású fedezett hiteleszköz bevezetéséről határozott 3, 6 és 12 hónapos, illetve 3 és 5 éves futamidőkön. A hitelt az MNB fix kamaton nyújtja korlátlan likviditás mellett. Emellett az MNB további döntésig a hazai partnerkörbe tartozó, tartalékköteles hitelintézeteknek felmentést ad a tartalékkötelezettség alól. A döntés azonnali hatályú, a kötelező tartalékra vonatkozó előírást a 2020. márciusi tartalékperiódustól kezdve már nem szükséges teljesíteni.
A Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
A világ jegybankjai számos bejelentést tettek az elmúlt időben a járvány okozta gazdasági visszaesés miatt, az amerikai Fed rövid időn belül kétszer is vágott a kamatrátán, csökkentette az alapkamatot az angol Bank of England is.
Az amerikai kormány és a központi bank szerepét ellátó Fed sem tétlenkedik, monetáris és fiskális élénkítést is bejelentettek vasárnap. Soron kívüli kamatdöntő ülésen 1,00-1,25 százalékról 0-0,25 százalékra csökkentették az irányadó kamatot, és kvantitatív könnyítés keretében 700 milliárd dolláros kötvényvásárlási programról is döntöttek.
Az Európai Központi Bank nem nyúlt az alapkamathoz, de ők is számos gazdaságvédelmi intézkedést jelentettek be. A sokak által várt további kamatcsökkentés helyett az EKB hosszú távú kölcsönöket nyújt a bankoknak a likviditás növelésére, 120 milliárd euró értékben vásárol eszközöket, és kedvezőbb feltételeket biztosít célzott hitelprogramjában, a Bizottság pedig első körben elkülönített 37 milliárd eurót kárenyhítésre.
A globális koronavírus-járvány rendkívüli kihívások elé állítja a világ gazdaságait, olvasható az MNB indoklásában.
A szokásosnál is lényegesen bizonytalanabb, gyorsan változó környezetben a gazdaságpolitika feladata a reálgazdasági következmények tompítása, a gazdaság újraindításának megalapozása és a társadalmi kohézió támogatása.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mandátuma ezen rendkívüli makrogazdasági környezetben is az árstabilitás elérése és fenntartása, a pénzügyi stabilitás megőrzése, valamint a Kormány gazdaságpolitikájának támogatása – olvasható a közleményben. Ezen feladatokkal összhangban az MNB koordinált lépéssorozatról hozott döntést, amelynek célja a szükséges likviditás minden gazdasági szereplőhöz történő eljuttatása. A Magyar Nemzeti Bank a törvényi mandátumának megfelelően minden rendelkezésére álló eszközt alkalmaz a magyar gazdaság, a pénzügyi rendszer és a társadalom védelme érdekében – írják.
2019-ben a világgazdaság növekedési üteme tízéves mélypontra süllyedt.
A koronavírus-járvány a világgazdaságot legyengült állapotban érte, negatív gazdasági hatásai az országok széles körében gyorsan megjelentek.
A makrogazdasági következmények és azok időbeli lefutása jelenleg csak rendkívül nagy bizonytalansággal ítélhetők meg, írja a jegybank. A globális pénzpiacokon drasztikus hangulatromlás következett be: a piacokat általánosan a kockázatkerülés emelkedése és az eladói nyomás erősödése jellemezte. A pénzügyi piacokon elsősorban a dollárlikviditás kiterjedt hiánya fokozta a piaci volatilitást, ami a feltörekvő piacok esetében jelentős tőkekiáramlást okozott. A világpiaci olajárak a tavaly decemberi szinthez képest több mint 50 százalékkal csökkentek.
A hazai GDP 2019 egészében 4,9 százalékkal bővült, a munkanélküliségi ráta historikus mélypontja közelében alakult. A gazdasági növekedést felhasználási oldalon elsősorban a beruházások és a fogyasztás, termelési oldalon a piaci szolgáltatások, valamint az ipari és építőipari ágazatok támogatták. A koronavírus-járvány hatásai az év eleji hazai termelési és értékesítési adatokban még nem jelentek meg, azonban a bizalmi indikátorok általános romlása és számos ágazatspecifikus információ már jelzi a gazdasági aktivitás visszaesését.
A makrogazdasági adatokat szerintük az idei évben várhatóan jelentős változékonyság és kettősség fogja jellemezni. 2020 első felében a járvány negatív gazdasági hatásai miatt
a növekedés érdemben lassul, majd a negatív hatások kifutásával és a korábban kieső gazdasági aktivitás helyreállításával párhuzamosan a hazai növekedés, a munkaerőpiac, a hitelezés és a külkereskedelem is újra élénkül.
Az év első hónapjaiban a hazai fogyasztóiár-index a régió több országához hasonlóan néhány, a világpiaci folyamatoknak erősen kitett, változékony áralakulású tétel következtében átmenetileg a jegybanki toleranciasáv fölé emelkedett. Az infláció erős változékonysága a következő hónapokban is fennmarad. Az üzemanyagárak február közepétől tapasztalt számottevő csökkenése következtében a hazai fogyasztóiár-index már márciusban visszatér a toleranciasávba és rövid távon, gyors ütemben a 3 százalékos jegybanki cél alá csökken. Az inflációs várakozások továbbra is horgonyzottak.
Az adószűrt maginfláció szerintük 2020-ban átlagosan 3,2-3,5 százalék körül alakul, majd fokozatosan 3 százalékra mérséklődik.
Az MNB úgy látja, hogy a magyar gazdaság fundamentumai erősek: az elmúlt évtizedben követett gazdaságpolitika fenntartotta hazánk makrogazdasági egyensúlyát, valamint számottevően csökkentette külső és belső sérülékenységét. A lakossági megtakarítási és a vállalati beruházási ráta egyaránt magas szinten stabilizálódott, miközben az ország külső finanszírozási képessége tartósan pozitív. Az ország nettó külső adóssága 2019 végére historikus mélypontra – a GDP mintegy 8 százalékára – csökkent, finanszírozási képessége várhatóan előretekintve is stabil marad. A költségvetés hiánya alacsony, évek óta a GDP 2 százaléka közelében alakult, miközben a GDP-arányos államadósság is folyamatosan zsugorodott.
A 2019. decemberi előrejelzésnél magasabb 2020 eleji infláció a felfelé mutató kockázatok erősödésére utalt, ugyanakkor a koronavírus-járvány megjelenése a gazdasági kilátások teljeskörű újraértékelését tette szükségessé.
A járvány terjedése a várható infláció gyors mérséklődését okozza.
Úgy számolnak, hogy az infláció már márciusban visszatér a toleranciasávba, majd néhány hónap alatt a 3 százalékos jegybanki cél alá csökken. Az alappályát a szokásosnál is lényegesen nagyobb bizonytalanság övezi. A Monetáris Tanács kockázati értékelése is jelentősen megváltozott. A globális koronavírus-járvánnyal megemelkedett az alappályánál is alacsonyabb hazai inflációt és visszafogottabb növekedést eredményező alternatív kockázati forgatókönyvek valószínűsége. A makrogazdasági környezetet gyors változások jellemzik, ami miatt a Monetáris Tanács a kilátásokat folyamatosan újraértékeli.