Karácsonyi szezonokat megszégyenítő forgalmat hozott a drogériákban és a szupermarketekben a koronavírus-járvány a Nielsen piackutató cég elemzése szerint.
Az év 9. és 11. hete között a drogériák forgalma közel 56 százalékkal, a szupermarketeké és hipermarketeké pedig több mint 34, illetve 33 százalékkal emelkedett. A cég felmérése szerint a múlt héten éves alapon 11 milliárd forinttal emelkedett az üzletek forgalma,
élelmiszerből 45,3, vegyi áruból pedig 62,3 százalékkal többet vásároltak a magyar fogyasztók, mint egy évvel ezelőtt ugyanebben az időszakban.
Ez a növekedés annak tudható be, hogy ahogy Magyarországon is egyre súlyosabb kezdett lenni a járványhelyzet, egyre többen igyekeztek egy időre feltölteni a “járványkamrát”. A kereskedelmi forgalom alakulásán szépen látszik, hogy kezdték el a magyar vásárlók egyre inkább komolyan venni a járványt és feltölteni a készleteket.
A Nielsen adatai szerint az év 8. hetében, vagyis február utolsó hetében még teljesen átlagos volt a forgalom, a cég által vizsgált üzletekben, drogáriákban, hiper- és szupermarket láncoknál összesen 39,4 milliárd forintos forgalom volt.
A 9. héten, ahogy az olaszországi helyzet egyre inkább kezdett eldurvulni, a forgalom is megugrott, 46 milliárd forint fölé, nagyjából úgy maradt a 10. héten is, amikor az első magyar esetekről megjelentek a hírek, hogy aztán a múlt hétre, a 11.-re 56,9 milliárd forintig ugorjon a vizsgált üzletek forgalma.
A növekedést a cég szerint az okozta, hogy a tranzakciószám nem változott, vagyis ugyanannyit járnak az emberek vásárolni, mint korábban, viszont akkor jóval több dolgot vesznek. Elsősorban persze a tartós élelmiszerek, a fertőtlenítő és tisztító szerek és hasonló, járványra való felkészülésnél logikus termékek forgalma nőtt. Pár esetben kifejezetten extrém módon. A járvány eddigi nyertesének a húskonzervpiac tűnik,
húskonzervből ugyanis a múlt héten 275 százalékkal többet vásároltak az emberek, mint egy évvel korábban.
Ez tipikusan egy olyan termék, aminek a forgalma amúgy nem nagy és nem is nagyon változik, most viszont mindenki jónak látta, ha vészhelyzet esetére betáraz löncshúsból. De 200 százalék fölött vagy akörül nőtt a cukor, a levesporok és a száraztészta forgalma, 163 százalékkal több lisztet, 138 százalékkal több rizst, 122 százalékkal több étolajat és 118 százalékkal több tejet vettek a vásárlók, mint 2019 11. hetében.
Az élelmiszerek mellett kiemelten nőtt a mosó- és öblítőszerek forgalma (152%), jóval több gyógyszert vásároltak (132%). És persze lassan a koronavírus-járvány mémjévé változik, hogy az emberek wc papírt halmoznak föl, ilyen papíráruból a Nielsen adatai szerint 148 százalékkal többet vásároltak a múlt héten, mint egy évvel korábban, egy átlagos márciusi héten.
A megnövekedett kereslet ellenére az adatokból egyelőre nem látszik, hogy nőtt volna ezeknek az áruknak az ára, nem látszik, hogy emelkedett volna az árszínvonal. Az viszont biztos, hogy kevesebb a promóció a boltokban. Ezzel párhuzamosan viszont a magyar “promóció-érzékenysége” és árérzékenysége is gyengül, ahogy a márkapreferenciákból is alább adtak a vásárlók, ha valamilyen termékre úgy érzik, szükségük van, akkor megveszik, ha van akciósan és a preferált márkából, ha nincs.
Fontos változás az is, hogy megnövekedett az online kereskedelem jelentősége, sőt, ha a nemzetközi trendeket nézzük, Olaszországban például a karantén bevezetése óta a háztartási szükségletek kielégítése nagyrészt e-kereskedelmen keresztül zajlik, ami le is terheli a rendszert. A Nielsen szerint az e-kereskedelem a járvány után is nagyobb szerepet kap majd a mindennapi bevásárlásoknál, mint korábban.