Az MVM 17,44 milliárd forintért vásárolta meg a Mátrai Erőművet és a Geosol Kft. hulladék-feldolgozót Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől. A vállalkozó elég jó üzletet kötött, de nem egy piaci szereplővel, hanem a magyar állammal. Nagyon komoly átvilágítás kezdődhet a cégnél, feltéve, hogy a vírus végre engedi a szükséges üzleti lépéseket.
Kezdjük a pozitívummal, az állam végül annyiban transzparensen járt el, hogy bejelentette, milyen áron született a vásárlás:
az állami MVM a Mátrai Erőművet és a Geosol Kft.-t tulajdonló Status Power Invest Kft.-t 17,44 milliárd forintért vásárolta meg.
A vásárlás tárgya az az SPI, amely a tőzsdén jegyzett Opus Global Nyrt. és a Status Energy Magántőkealap tulajdonában volt, vagyis Mészáros Lőrinc körének érdekeltsége. Az SPI-ben pedig közvetve a Mátrai Erőmű többsége volt (egészen pontosan a Mátra Energy Holding Zrt. nevű projektcég), illetve az említett Geosol.
Ennek a cégcsoportnak 17,44 milliárd forint volt a vételára, mint azt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön elmondta. Hozzátette, hogy a kormány "nemzetstratégiai érdeknek tartja az erőmű klímavédelmi szempontoknak megfelelő technológiai átalakítását."
A deal részleteiről az MVM-től is kaptunk sajtóközleményt, míg Tóth Kriszta, a Mészáros-csoport kommunikációs igazgatója is röviden válaszolt kérdéseinkre.
Mint elmondta
a tranzakcióról a zárás után az MVM jogosult nyilatkozni. A tranzakcióra vonatkozóan az Opus Global Nyrt mindvégig a jogszabályoknak megfelelően járt el, az adatokat transzparensen közzétette.
A megállapodás valójában még a koronavírus európai kirobbanása és gyors terjedése előtt köttetett, de annyi még hozzátehető a vásárláshoz, hogy ellátás-biztonsági szempontból megnyugtató, hogy a hazai villamosenergia-termelés 16 százalékát adó erőmű a nagy állami villamosenergia-csoportban marad.
Ennyi a pozitívum, miközben
az árazás az előzmények ismeretében rendkívül magas, adófizetői szempontból pedig érthetetlennek tűnik.
Vannak olyan tranzakciók, amelyekről utólag kiderül, hogy nagyon félrecsúszott az árazás. Az egyik multi felvásárol egy kis céget, majd a vásárlás a következő évben értelmét veszti. Emlékezhetünk például a Magyar Telekom milliárdos áron megvette az iwiw magyar közösségi oldalt, amelyet aztán elsöpört a Facebook.
Híresen balul elsült tranzakció volt még az AOL és a Time Warner, vagy a Daimler és a Chrysler dealje, ahogyan több német bankegyesülés is.
Fordított esetre is van bőven példa, valaki fillérekért felvásárol egy céget, és később kiderül, hogy hihetetlen értéket, igazi aranytojást tojó tyúkot szerzett meg. A Disney új lendületet nyert, amikor a Pixar animációs céget megszerezte, de az Exxon is úgy let a legnagyobb olajcég, hogy jól kebelezte be a Mobilt.
Utólag sokszor okos az ember, de ritka az olyan deal, amikor az üzletkötés pillanatában világít, hogy valaki nagyon jól járt.
Abban a rövid történetben, ameddig a Mátrai Erőmű Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozott, a következők történtek:
A Mészáros-birodalomban tehát kifejezetten örülhettek, jó üzletet kötöttek. Az MVM közleménye szerint a két eladó, az Opus Global 10,1 milliárd forintot, a Status Energy Magántőkealap pedig 7,3 milliárd forintot kapott, vagyis még a második körös beszálló tőzsdei cég is nyereséggel zárt, a magántőkealap számai nem transzparensek.
A magas árat kifizető MVM vezetői pedig vélhetően a „parancsra tettük” logikája mögé bújhatnak, vagyis elmagyarázhatják, hogy politikai kérés érkezett, nemzetstratégiai érdek, ellátásbiztonság, foglalkoztatási célok egy szegény vidéken.
Nagy visszhangja nem lesz, koronavírus idején úgysem ez a legfontosabb.
És persze abban azért lehet bízni, hogy a Mátrai alkalmazkodik a modern magyar áramellátás igényeihez, a teljes gazdasági lefagyás után újra megnő az áramfelhasználás, kialakul olyan energiaár, amely mellett egyáltalán szóba jöhet a gazdaságos működtetés és a Mátrai Erőműnek szerepe lehet abban, hogy ne szálljon el még jobban, a már ma is nagyon magas hazai áramimport.
A tavalyi, 25 eurós szén-dioxid-kvóták idején csak 57 százalékban volt kihasználva a kapacitás, és így is 5,9 milliárd forint lett a cég vesztesége.
Innen kell most az államnak építkeznie. Ami a következő lépéseket illeti, először bányabezárás, racionalizálás és leépítés várható, de minden folyamatot befolyásol majd a koronavírus idején megnövekedett empátia.
Hiába elvárható az államtól is a költségoptimalizálás, lehet, hogy ennek nem most jött el az ideje.
De utána egy nagyon kemény átvilágítás várható. A túlságosan kényelmes pozícióba került és szintén veszteséget jelentő környékbeli beszállítói köröket kíméletlenül le kell építeni.
Erre van egy ismert módszer. Az MVM új vezetése majd megnézi, hogy kik a legfontosabb beszállítók (anyagok, szolgáltatások, szerszámok, takarítás terén). Az MVM azt nyilván tudja, hogy ő mennyit fizet egy évben a szolgáltatónak, ezek után már csak azt érdemes megnézni, hogy mennyi az adott vállalkozó összes forgalma és összes nyeresége.
Ha például egy fiktív példában 200 millió forintot fizet a Mátrai egy takarítócégnek, és a cégregiszter azt mutatja, hogy a takarítócég összes forgalma éppen ez a 200 millió forint és a nyeresége 50 millió forint, akkor látható, hogy a szolgáltató csak a Mátraiból él, ráadásul magas nyereséghányaddal dolgozik.
Válaszlépés kell,
A legrosszabb hatékonyságú mátrai blokkok 2021 végén lejárnak, 2025-re már egyetlen szenes blokk sem fog vélhetően üzemelni. Az MVM-nek több tízmilliárd forintot kell majd a megújításra,
a gázos blokkok kialakítására költeni, hogy a Mátrai bennmaradjon abban a hazai árammérlegben, amely már így is 30 százalékban importot használ fel.
Az állam ebben a munkában majd a nagy európai struktúraváltó alapokra bazírozhat, az biztos, hogy Mészáros Lőrinc üzleti köre nagyon jól járt a Mátrai-deallel, hogy állami oldalról mi lesz a végső egyenleg, az majd csak a következő években derül ki.
(Borítókép: Bődey János / Index)