Kiderültek az állami bértámogatás pontos részletei. Bizonyítani kell, hogy a járvány miatt áll rosszul az érintett cég, és azt is, hogy a munkavállalók megtartása "a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek." A támogatást a veszélyhelyzet vége után még egy hónapig lehet igényleni, és maximum három hónapra szól.
Nagy várakozást övezte, hogy a kormány Magyarország is bejelentse a Kurzarbeitot, azaz az államilag támogatott részmunkaidős foglalkoztatást. A modell lényege, hogy a cégek vállalják, nem bocsátják el az alkalmazottaikat a koronakrízis ellenére sem, hanem helyette csökkentett munkaórában foglalkoztatják őket, cserébe a kormány vállalja, hogy a kieső munkabér egy bizonyos részét átvállalja.
Nagy volt a bizonytalanság a magyar Kurzarbeittal kapcsolatban, ugyanis több körben került bejelentésre, először Orbán jelentette be ezen a héten hétfőn, hogy nálunk is lesz Kurzarbeit, majd kedden Palkovics László újabb részleteket darált le a dologról, végül másnap egy rádióinterjúban tisztázott néhány félreértést. A hivatalos határozat csak a mai Magyar Közlönyben lett nyilvános, ebből végre kiderül, hogy pontosan mit is jelent a "magyaros" változata az államilag támogatott munkabérnek.
A rendelet a fogalmak tisztázással kezdődik, eszerint:
csökkentett munkaidő: a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a hetven százalékát meg nem haladó részmunkaidő, amely legalább napi négy óra munkaidőnek megfelelő tartalmú (tehát minimum heti 20 óra.)
egyéni fejlesztési idő: a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódófejlesztés érdekében mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól
Na, de mi a nyű az az egyéni fejlesztési idő?
Elméleti példa: valaki 40 órát dolgozik, és átrakják 20 órás munkavégzésbe, akkor a kieső munkaidő (20 óra) 30 százalékában, tehát 6 órában, nem kell dolgoznia, ezt az időt "fejlesztéssel" töltheti. Ez nem opcionális, de a rendelet nem tisztázza, mit is fogadnak el pontosan fejlesztésnek.
létszámtartási kötelezettség: a munkaadó kötelezettsége a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám fenntartására
A rendelet szerint a bérkiegészítés akkor jár, a munkaadó és a munkavállaló közös kérelmére, ha a munkavállaló nem részesül egyéb részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatásban,
legalább a veszélyhezet kihirdetése óta a cégnél van, és nem tölti a felmondását.
Valamint, ha a munkaadó:
A rendelet értelmében a támogatás csak a kérelem benyújtása után jár, tehát visszamenőleg nem, és maximum három hónapra.
A támogatás a munkaidő kieső részére (ez lehet harminc, negyven és ötven százalék) számított havi nettó távolléti díj hetven százaléka.
A támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető távolléti díj adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét.
Tehát maximum a minimálbér (107 000) kétszeresét veszik figyelembe a teljes távolléti díj számolásakor. A támogatást utólag, havonta fizetik ki a munkaadónak, szabadság idejére nem jár és köztehermentes. A támogatáshoz a következő vállalásokat kell tenni: a munkavállaló és a munkaadó a támogatás igénybevételével vállalja, hogy csökkentett munkaidőben, és a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára.
a munkavállalónak azt is vállalnia kell, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll,
ennek ellenére nem világos, hogy ez a gyakorlatban mit is jelent.
A munkavállaló a támogatás igénybevételekor továbbá vállalja a jövedelem kieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést, és azt, hogy a kérelem szerinti munkaviszonya melletti újabb munkaviszony létrehozása a támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek.
Tehát ha valaki másodállást vállal a kieső időre, az nem lehet akadálya annak, hogy a támogatás lejártával visszatérjen a normál munkaidejéhez.
A munkaadó nem bocsáthatja el a munkavállalót a a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapig, és túlórát sem írhat elő. Az egyéni fejlesztési időre a munkaadónak munkabért kell fizetnie a munkavállalónak.
A rendelet egy sarkalatos pontja lehet a következő:
a munkaadó bemutatja, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek
Tehát egyfelől bizonyítani kell, hogy a járvány miatt megy rosszul a szekér, és azt is, hogy ha kimenti az állam, akkor az az egész országnak jó.
Nem tiszta azonban, hogy az utóbbit milyen kritériumok alapján tervezik ellenőrizni. A támogatást a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett erre rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül. A kérelmet a helyi kormányhivatalnak kell megküldeni, akik 8 napon belül bírálják el. Ha a kérelmet elutasították, akkor jogorvoslatra nincs lehetőség, de maximum még egyszer be lehet nyújtani.
(Borítókép: Egy dolgozó pihen az Elmű-Émász társaságcsoport központi diszpécserszolgálatának miskolci irodájában 2020. március 25-én. A koronavírus-járvány miatt az áramszolgáltatónál ideiglenes üzemirányítói szolgálat indult el amelynek keretében öt üzemirányító munkatárs a külvilágtól elszigetelten a családjuktól távol egy héten keresztül bent tartózkodik a munkahelyén és látja el a nap 24 órájában az üzemirányítási feladatokat hogy biztosítsák a szolgáltatási területen a zavartalan áramellátást. Fotó: MTI/Vajda János)