„megdöbbenéssel értesült arról, hogy a kormány a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) olyan módosítását készül beterjeszteni a parlament elé, mely alapos és részletes társadalmi konszenzus nélkül teljes szakmacsoportokat fosztana meg a jelenlegi közalkalmazotti jogállásától" - írják közös közleményükben.
A törvényjavaslat 2020. november 1-jével megszűntetné a könyvtári, múzeumi, levéltári, közművelődési, továbbá a színházi és nagyzenekari munkavállók 1992 óta létező közalkalmazotti jogállását.
A szakszervezetek szerint a kormány úgy akarja a parlament elé terjeszteni a közel 20 ezer ember munkajogi viszonyait megváltoztató törvényjavaslatot, hogy az ezeken a területeken jelen lévő szakszervezetekkel és szövetségekkel előzetesen tárgyalásokat, érdemi egyeztetéseket nem folytatott.
„Ez az eljárási mód és törekvés elfogadhatatlan és indokolatlan, különösen most, a koronavírus járvány idején, amikor a szakszervezeti és társadalmi cselekvőképesség korlátozottabb, hiszen a közegészségügyi helyzet miatt minden szervezet igyekszik az összejövetelek, értekezletek számát a szükséges minimumra korlátozni!" - írják.
A felsorolt szakszervezetek ezért egyrészt kezdeményezik a Kjt. tervezett módosítása kapcsán a közalkalmazotti érdekegyeztetés két hivatalos testületének, az OKÉT és a KOMT együttes ülésének összehívását, másrészt a parlament elnökének segítségét kérik azzal kapcsolatban, hogy a jelen törvénytervezet ne kerüljön tárgyalásra mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszüntetése kimondásra nem kerül, és lehetőség nem nyílik a részletes és ütemezett társadalmi vita lefolytatására a Kjt. jövőjét illetően!
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma törvénymódosítás szövegét húsvét előtt küldte el az érintett intézményeknek, amit az ünnep alatt kellett volna véleményezniük. Az EMMI szerint „a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásával és az ahhoz kapcsolódó béremeléssel rugalmasabb, a munkaerőpiac dinamikus változásait követni képes munkajogi szabályozás jön létre a kulturális szektor egészében.”
A tervek ellen élesen tiltakozott több közgyűjteményi és közművelődési szervezet is. Az Informatikai és Könyvtári Szövetség, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Magyar Levéltárak Vezetőinek Tanácsa, a Magyar Levéltárosok Egyesülete és Magyar Népművelők Egyesülete "mélységes döbbenettel fogadták" a kormány törvénytervezetét.
A javaslatról semmilyen előzetes egyeztetés, tárgyalás sem az intézmények fenntartóival, sem a szakmai szervezetekkel nem folyt, írják közös állásfoglalásukban. Nincs tudomásuk hatástanulmányról, amely azt vizsgálná, mennyiben szolgálja a javaslat végrehajtása a jogszabály preambulumában szereplő elveket, az állami és az önkormányzati közszolgáltatások hatékonyabb ellátását, a differenciálást, a dolgozók munkájának anyagi elismerését, a kulturális közszolgáltatások kiszélesítését és a 21. századi követelményekhez való igazodást.
Tiltakoznak a törvénytervezet társadalmi vitára bocsátásának módja ellen is: a húsvétra időzített „vita” ellentmond a kereszténység legnagyobb ünnepe szellemiségének, a munkavállalók pihenése jogának. Tiltakoznak az ellen is, hogy a kormányzat egy ilyen fajsúlyú változtatást a koronavírus veszélyhelyzet idejére időzít, amikor ezek az intézmények is megfeszítetten dolgoznak a kulturális feladatok ellátásán és körülményekhez való igazításán.
Ilyen módon, hatástanulmány ismerete nélkül, veszélyhelyzetben, láthatóan toldozott-foltozott módon, hibáktól hemzsegő, szakmaiatlan, meggondolatlan törvényjavaslatot benyújtani felelőtlenség! Követeljük, hogy a fenti törvényjavaslat valamennyi, a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére irányuló rendelkezése kerüljön ki a kulturális tárgyú törvények módosításról szóló törvényjavaslatból!
A 6 százalékos béremelésről azt írják: a közgyűjteményi-közművelődési szféra 2008-tól nem részesült semmilyen emelésben, csupán három évvel ezelőtt vezették be a kulturális illetménypótlékot, amelynek összegét a kormányzati ígéretekkel ellentétben sem emelték. A szervezetek szerint a már több mint egy évtizede húzódó illetményrendezés kérdését nem szabad összekötni a dolgozók közalkalmazotti státuszának kérdésével. A szervezetek a veszélyhelyzet elmúltával készségesen működnek együtt a kulturális feladatok hatékonyabb ellátását és a kulturális területeken foglalkoztatottak méltányos anyagi elismerését célzó intézkedések kidolgozásában, olvasható a szervezetek nyílt levelében.