Hiába jött ki a rendelet az állami bértámogatásról, egyelőre még sok a kérdőjel. A bizonytalanság sokakat elriaszthat, hiszen a támogatás utólag jár, addig meg kell finanszírozni a dolgozók bérét. Nem tiszta, hogyan fog kinézni a kötelező oktatás, kik jogosultak valójában a támogatásra, de az is kérdéses, hogy a home office-ban dolgozók után fizet-e majd az állam.
Mindenki izgatottan várta Orbán Viktor április 6-i beszédét, hiszen lehetett sejteni, hogy a miniszterelnök a gazdaságvédelmi intézkedések keretében valamiféle állami bérkiegészítést fog bejelenteni a járvány miatt bajba jutott cégek megsegítésére. A kormányfő aznap csak a tényt közölte, hogy lesz itthon is a németeknél meghonosodott kurzarbeit, de nem lehetett tudni, pontosan mit is fog ez jelenteni a magyar gyakorlatban.
Az állami bérkiegészítés, bértámogatás, német nevén Kurzarbeit, azt jelenti, hogy azok a cégek, akiknél a járvány miatt visszaeső kereslet miatt gondot okoz az alkalmazottak kifizetése, vállalják, hogy elbocsátás helyett csökkentik az alkalmazottak munkaidejét, az állam pedig a kifizeti a kieső bér bizonyos százalékát.
Másnap Palkovics László innovációs és technológiai miniszter ismét bejelentette az állami bértámogatást (több más dolog mellett), de az ITM miniszterének litániaszerű felsorolása ismét számos kérdést hagyott nyitva.
A hét folyamán még csöpögtek az infók, azonban maga a rendelet csak nagypénteken jött ki. Bár elméletben ez lenne az a dokumentum, amely a magyar állami bérkiegészítés törvényi alapját képzi, mégis sok kulcskérdés nyitva maradt a kurzarbeit itthoni megvalósulását illetően.
A kurzarbeit magyar változata a törvény szerint úgy néz ki, hogy a cégeknek kérvényt kell beadniuk a kormányhivatalhoz, amelyben egyfelől bizonyítaniuk kell, hogy a járványhelyzet következménye az, hogy állami segítségért folyamodnak, és hogy gazdaságilag megalapozott a kérelmük.
Tehát ha már a koronavírus-helyzet előtt is haldoklott a vállalat, vagy éppen most is nagyban szárnyal, akkor aligha fog állami bérkiegészítést kapni.
De mit jelent ez a gyakorlatban?
„Álláspontunk szerint a közvetlen és szoros összefüggés igazolására ismertetni kell azokat a körülményeket, amelyek a veszélyhelyzet elrendelését követően a vállalkozás működésére kihatottak és amelyek okszerűen vezettek a munkaidő csökkenéshez. Ilyen lehet a nyersanyag-utánpótlás hiánya vagy csökkenése, a nyersanyagok árának drasztikus változása, az árfolyammozgások stb.” – fogalmaz dr. Szűcs László ügyvéd, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal munkatársa.
Emellett számos egyéb feltételt is bizonyítania kell, így különösen azt, hogy a gazdasági nehézségek áthidalására milyen intézkedéseket tett, illetve tervez tenni. Itt lényegében üzleti tervet kell készíteni az elkövetkező hónapokra annak igazolására, hogy a csökkentett volumenű termelés hogyan biztosítja a vállalkozás további működését
– mondja a szakértő.
A Baker McKenzie munkatársai, dr. Fehérváry Ákos, a Baker McKenzie munkajogi csoportot vezető nemzetközi partnere és dr. Óváry Papp Nóra, a Baker McKenzie munkajogi csoport vezető ügyvédje szerint fontos lehet az a részlet, amely még a rendeletet megelőző bejelentésnél hangzott el. Ugyanis Palkovics László akkor úgy fogalmazott, hogy „ha egy cég munkaterhelésének 15-50 százalékát elveszíti, akkor igényelheti ezt a vállalkozás”.
„Feltételezzük, hogy ezt kell igazolni többek között. Konkrétumokat még mi sem tudunk. Viszont nyilván bemutatható, hogy milyen volt a járványhelyzet előtt a cég gazdasági és pénzügyi helyzete, ezt hogyan érintette a járvány (üzletmenet, árbevétel, költségek, profit) és ennek kihatása a munkamennyiségre ez alapján miért szükségszerű a munkaidő csökkentése” – mondják a Baker McKenzie szakértői.
Viszont nem határozza meg a rendelet, hogy csak abban az esetben jár-e a támogatás, ha a cég anyagi helyzete miatt nem képes a teljes bért fizetni (mert ez a fizetőképességét és a működését veszélyeztetné), vagy akkor is, ha ez a helyzet még nem áll fenn, de jelentős mértékben nehezedett a gazdasági helyzet
– válaszolták az Index kérdésére.
A rendelet szerint az is szükséges az állami segítséghez, hogy „a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek” legyen. Ezzel a résszel kapcsolatban még a megkérdezett szakértők is többnyire tanácstalanok, csak óvatos találgatásokba bocsátkoznak:
A támogatások rendszerében a nemzetgazdasági érdek nem ismeretlen fogalomrendszer, a 2006 évi LIII. tv már eddig is tartalmazott speciális eljárási szabályokat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások esetén
– mondja dr. Szűcs, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal munkatársa.
„A kiemelt jelentőségű beruházás, illetve a nemzetgazdasági érdek nyilvánvalóan nem azonos fogalmak, azonban az adott térség munkaerő piaca, a támogatott vállalkozás által végzett tevékenység, a munkavállalói létszám, továbbá a támogatott vállalkozás által eszközölt beruházások, fejlesztések mind lehetnek olyan körülmények, amelyeknek mérlegelése mellett dönthet úgy az eljáró szerv, hogy a nemzetgazdasági érdek fennáll” – vélekedik a szakértő.
Ez a bizonytalanság komoly gondot jelenthet, ugyanis a bérkiegészítést utólagosan kapják meg a cégek a rendelet értelmében, tehát előre meg kell finanszírozniuk a támogatott részt is, így akik most azon hezitálnak, hogy leépítenek vagy megpróbálkoznak a kurzarbeittal – ha csak nincs valamilyen belső értesülésük –, egyfajta szerencsejáték-helyzetbe kényszerülnek.
Ráadásul a „nemzetgazdasági érdek” kifejezés is baljósan csenghet, ugyanis a hasonló nevű nemzetstratégiai érdek státuszt jellemzően a Fidesznek kedves projektek (KESMA, Budapest–Belgrád-vasút) kapták meg, így az is elbátortalaníthat egyeseket attól, hogy a kurzarbeittal számoljanak, hogy azt gondolhatják, a „NER-esnek" titulált cégek előnyt élveznek, függetlenül attól, hogy ez igaz-e, vagy sem.
Nem kizárt, hogy csöpögnek majd újabb információmorzsák nyilatkozatokban vagy a kormányinfón, bár akkor is kérdéses, hogy ki mennyire bízik majd ezekben az informális ígéretekben. Egyébként a nyilatkozat is, amit a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Perlusz László a Világgazdaságnak adott, azt valószínűsíti, hogy ez még a nem végleges változat. Perlusz arról beszélt, hogy folyamatosan egyeztetnek Palkovics László, Varga Mihály és Bártfai-Mager Andrea miniszterekkel, és szerinte a kormány várhatóan lazítani fog a kurzarbeit szabályain.
Újabb homályos pont a kötelező képzés kérdése. Az állami bértámogatás egyik feltétele az úgynevezett „egyéni fejlesztési idő”, amelyet a rendelet így definiál: „a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól”.
Ez a rész már a nulladik ponton sok fejtörést okoz annak, aki szeretné megérteni, ugyanis az, hogy „mentesül a munkavégzés alól”, azt sugallja, a képzésre a megmaradó munkaidőben kerül majd sor. Tehát ha 40 órában dolgoztam, és átraktak 20 órába, akkor abból 14-et kell ledolgoznom, és hatot képzéssel töltök.
Egy másik ponton viszont az szerepel, hogy „a munkavállaló és a munkaadó a támogatás igénybevételével vállalja, hogy csökkentett munkaidőben, és a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára.” Ami viszont azt jelentené, hogy a 20 órát le kell dolgozni, és azon túl jön a képzés.
Ez komoly különbség, mivel a rendelet azt is előírja, hogy a képzés idejére is jár távolléti díj, a képzés pedig a kieső munkaidő 30 százaléka, ez esetben a kieső bér után az államnak 70, a munkaadónak 30 százalék távolléti díjat kellene fizetnie.
Így a munkavállaló a minimálbér kétszereséig bezárólag megkapná lényegében a teljes bérét, azonban a munkaadónak ez esetben (feltételezve, hogy felére csökkent a munkaidő) nem fele bért kellene fizetnie, hanem 65 százalékot plusz a képzés költségeit.
A megkérdezett szakértők a második lehetőséget valószínűsítik.
„Álláspontunk szerint sem egyértelmű a rendelet, de értelmezésünk szerint az egyéni fejlesztési idő a csökkentett munkaidőn túl van, tehát a fenti példát követve a 20 órás munkaidő felett kell még a munkaadónak vállalni, hogy a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékű időre munkabért fizet, a munkavállaló pedig rendelkezésre áll” – vélekednek a Baker McKenzie szakértői.
Tehát a példa szerinti 6 óra abból az időből jön le, amikor már nem kell dolgozni. Ezt támasztja alá az a rendelkezés is, miszerint a munkáltatónak azt is vállalnia kell, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját, ez pedig csak úgy jön ki, ha a munkáltató fizeti a 20 órát, + a kieső 20 óra 30%-át, és az állam fizeti a kieső 20 óra 70%-át.
„Mindezek alapján értelmezhető úgy a jogszabály, hogy amennyiben a munkavállaló bére magasabb, mint a minimálbér kétszerese, akkor az állami támogatáson felül a különbözetet is a munkáltatónak kell megfizetni" – írják a rendelet kérdéses pontjával kapcsolatban.
Hasonló véleményen van a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal munkatársa, Dr. Szűcs László is: „A gyakorlatban a munkáltató és a munkavállaló megállapodnak a munkaidő csökkentésében (azaz a heti munkaidő negyven óra helyett húsz óra lesz). Ekkor megállapíthatóvá válik a kieső munkaidő, (ami esetünkben szintén húsz óra). Ennek harminc százalékában a munkavállalónak valóban fejlesztési tevékenységet kell végeznie.”
A szakértő szerint ez viszont összeakadhat a rendelet egy másik pontjával, miszerint a támogatást csak akkor lehet igényelni, ha a munkaadó nem rendel el túlórát.
Ez valóban nehezen értelmezhető a jelenlegi szabályok szerint, hiszen amennyiben a munkavállaló munkaideje lecsökken, akkor valójában csak a csökkentett munkaidőben kellene munkát végeznie
– írja dr. Szűcs.
„Amennyiben azonban a munkáltató további fejlesztési feladatokat határoz meg a részére, úgy az vagy rendkívüli munkavégzés (túlmunka), vagy pedig arról van szó, hogy a részmunkaidő valójában nem heti húsz óra, hanem heti 26 óra lesz. A túlmunka viszont az új szabályozás szerint kerülendő (4§(3)„b” pontja), illetve amennyiben a részmunkaidő mértéke valójában magasabb, akkor annak hatása lehet a támogatás tényleges összegére (3§(3))” – mondta el a szakértő az Indexnek.
Nagy riadalmat keltett Palkovics László bejelentésében az a rész, hogy a kurzarbeit feltétele, hogy a munkavállalók „ne maradjanak otthon”. Ez egyfelől érthető átvitt értelemben is, és ez esetben csak annyit jelent, hogy dolgozni kell hozzá, nem valamiféle segélyről van szó (amely szinte szitokszó a Fidesz szótárában.)
De lehet úgy is érteni, hogy azok után nem lehet bérkiegészítést kérni, akik home office-ban (tehát otthonról) dolgoznak. ha ez igaz, akkor főleg az irodai munkát végzők esnének ki a körből.
A kérdéses pont azt mondja ki, hogy a munka törvénykönyve 53. paragrafusa szerinti munkavégzés után nem jár támogatás, ez a paragrafus arról rendelkezik, hogy „a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni”.
Utóbbi kérdésben megoszlik a szakértők véleménye. „A gyakorlatban azonban elég egyértelmű, hogy a home office esetén a munkáltató az Mt. 53 § szerint egyoldalúan rendeli el azt, továbbá, hogy a munkavállaló nem a munkavégzés szokásos helyén, hanem a veszélyhelyzet tartalmára otthon végezze el a munkáját. Ennek megfelelően a jogszabály valóban értelmezhető úgy, hogy a távmunkavégzés tartamára a támogatás nem vehető igénybe” – mondta el kérdésünkre dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje.
(Frissítés: végül egy rendeletben tisztázódott, hogy a home office-ra is érvényes a kurzarbeit.)
A Baker McKenzie szakértői szerint azonban nem feltétlenül zárja ki az Mt. 53 tiltása a home office-ban dolgozók támogatásának lehetőségét, ugyanis szerintük: „az 53. § csak a 44 beosztás szerinti munkanapra történő, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozik, ennek valóban lehet egy speciális esete az átmeneti home office-ban foglalkoztatás, de a vészhelyzet idején home office-ban dolgozók többsége nem ez a rendelkezés alapján dolgozik otthon, hanem vagy megállapodás alapján vagy a 47/2020. Korm. rendelet 6. §-a alapján megteremtett lehetőség szerint, tehát az ilyen munkavállalók is jogosultak a támogatásra”.
A home office-szal és a többi kérdéses ponttal kapcsolatban is elküldtük a kérdéseinket az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak is, azonban cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Amennyiben reagálnak, frissítjük a cikket.
(Borítókép: Palkovics László az Inter Traction Electrics Kft. debreceni telephelyén tartott beszédében 2020. április 9-én elmondta, hogy gazdaságvédelmi akcióterv legfontosabb feladata a munkahelyek megőrzése. Az üzemben a koronavírus-járvány miatti kéthetes leállást követően, a szükséges óvintézkedések mellett újraindult az autóbuszgyártás. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)