Lehet-e kulcsszerepe a járvány elleni védekezésben a kicsi debreceni nyomdaipari vállalkozásnak? Aligha. Viszont a társaság nagyon régóta okozott fejfájást az államnak. Most állami felügyelet alá vonták, és vezetőit azonnal visszahívták. Különös tőzsdei vagy inkább jogi sztori állhat a háttérben.
Eddig egyetlen céget vont állami felügyelet alá a kormány a koronavírus alatt: a debreceni Kartonpack Dobozipari Nyrt.-t. A társaság nem igazán jelentős hazai csomagolóipari cég, árbevétele évi 2 milliárd forint körül van, a társaság ugyan nyereséges, de a jövedelmezősége alacsony.
Az elmúlt években gondot okozott neki, hogy az alapanyagért euróban fizet, de magyar vevői forintban számoltak el vele, a forint gyengülése így elvitte a profit nagy részét.
A társaság tevékenysége nem életmentő, nem is pótolhatatlan, ráadásul a működés sem volt veszélyben. A Kartonpack elsősorban gyógyszeripari cégeknek (kiemelten is az Egis és a Richter Gedeon hazai gyártóknak), illetve kisebbrészt élelmiszeripari vállalatoknak gyárt dobozokat.
A modell a következő: a Kartonpack megveszi az alapanyagot, majd egy nyomdaipari gépsor a kartonra ráfesti a nyomatot, vagyis minden szükséges információval feliratozza a gyógyszeres dobozokat.
Hozzáadott értéke például abban van a cégnek, hogy képes a vakok számára is kitapintható dombornyomott szövegek elhelyezésére is. Értékes cég, de nem gondolhatjuk, hogy a járvány idején ennek a társaságnak az állami felügyelete lenne a legfontosabb.
Április 17-én pénteken mégis katonák, rendőrök és ügyvédek lepték el a társaságot, és Bagdi Ildikó cégvezetővel közölték, további értesítésig hazamehet, visszahívják a tisztségéből.
A társaságnál valójában sohasem a menedzsmenttel vagy a dolgozókkal volt baj, a cég mindig megbízhatóan tette a dolgát, szolid nyereséggel, de stabilan működött. Az izgalmak, a viszályok mindig a tulajdonosokhoz kötődtek.
A Kartonpackot nagyon sokáig egy elismert szakember, Tóth Gábor vezette, aki már a kezdetek, a kisszövetkezeti múlt óta a társaságnál dolgozott, neki voltak meg a személyes kapcsolatai a vevőkkel. Tóth ugyan tavaly nyugdíjba vonult, de ekkor is egy régi és közeli munkatársa, Bagdi Ildikó termelési igazgató vette át a cég irányítását.
A jelen események gyökere tehát a tulajdonosokhoz, illetve még a nagy brókerbotrányként elhíresült Kulcsár-ügyhöz kapcsolódik. A K&H-s bankár több tőzsdei céget is megpróbált megszerezni. (Az emlékezetes botrány a Pannonplast felvásárlása körül robbant ki, de a Kartonpackot addigra már bekebelezte Kulcsárék köre.)
Ez egy kacskaringós történet, de a mai tulajdonosi körben két lényeges csapat maradt, részesedéseiket kerekítve a Kartonpack Nyrt. ismert tulajdonosai:
A Britton Kft. vagyonára a brókerbotrány nyomán teljes vagyonelkobzást rendeltek el, mondván a társaság lopott pénzből vásárolt. Mindenféle veszekedés és per van ezzel kapcsolatban is, a Brittonnak egykoron három izgalmas vagyoneleme volt (egy visegrádi szálloda, egy nagyváradi bevásárlóközpont, illetve a Kartonpack), mindegyikért külön-külön is őrült marakodás indult a Kulcsár-ügy nyomán.
A Kartonpack-részesedés elkobzásának és végrehajtásnak megvannak a szabályai,
ilyenkor nem az állam kapja meg közvetlenül a részvényeket, hanem a végrehajtó (2020 februárjáig a szabályok szerint a törvényszéki végrehajtó, az új szabályok szerint közvetlenül a NAV) árverésen értékesítheti a vagyontárgyat, és a befolyó árbevétel illeti meg a magyar államot.
Igen ám, de Fintha-Nagy Ádám szerepe éppen ezért fontos. Ő részvényenként 612 forintért vette meg a pakettet. Ám amennyiben bárki más majd megveszi egy árverésen a 62 százalékos vezető pakettet, azzal túllépi egy tőzsdei cégben a 33 százalékos részesedést, vagyis vételi ajánlatot kell tennie a többi részvényesnek.
Fintha-Nagy Ádám még olcsón szerezte meg a 32 százalékot, de azóta olyan magasra mentek a tőzsdén a Kartonpack-árak, hogy
az árverés után a vevőnek részvényenként közel 20 ezer forintot kellene fizetnie (a vételi ajánlat árának szigorú szabályai vannak, de a megelőző fél év átlagáránál nem lehet kevesebbet fizetni), pedig reális cégértékelés alapján egy-kétezer forint csak egy papír értéke.
Fintha-Nagy Ádámot ugyan bennfentes kereskedelem miatt elmarasztalta az MNB, és jelenleg egy büntetőügy is zajlik a történetben, vagyis valójában sem a Britton, sem Fintha-Nagy Ádám pakettje nem rendezett, de
akárki is szeretné ezt a céget most megszerezni, olyan jogi ördöglakat alakult ki, amelyből nem lett volna egyszerű kijönni.
Természetesen a veszélyhelyzet miatt meglépett állami felügyelet most mindent átalakíthat.
Az állami tulajdonban lévő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) már egy ideje tett jogi lépéseket, megtámadott közgyűlési döntéseket, illetve azzal próbálkozott, hogy beüljön a Kartonpackba, és átvegye az irányítást, vagyis szeretett volna ő szavazni az elkobzásra ítélt papírokkal.
Ám a résvényekkel a végrehajtás nem történik meg.
A végrehajtási folyamat azért közben elindult, egy igazságügyi szakértőt kértek fel, hogy határozza meg a kikiáltási árat, most ebbe a folyamatban levő eseménysorozatba is belenyúlt a rendkívüli intézkedés.
Ezért amikor az idei Kartonpack-közgyűlés előtt az MNV bejelentkezett, hogy a közgyűlésen ő jogosult szavazni, a társaság ezt elhárította.
A Kartonpack igazgatóságában a Britton által megszavazott emberek, részben Kerék Csaba bizalmasai (például a testvére) ülnek, és a járvány még azt is lehetővé tette volna az igazgatóságnak, hogy a közgyűlés helyett ideiglenesen a társaság igazgatósága hozzon döntéseket.
Ez végképp kellemetlen lett volna állami oldalról, hiszen ez továbbra is fenntartja a brittonosok hozzáférését a céghez.
Ennyi előzmény és pereskedés nyomán az látható, hogy az állam figyelhette a társaságot, de valójában még mindig nehezen érthető, hogy miért volt ilyen lényeges ez a társaság. Ám, csak, hogy a történet még bonyolultabb legyen,
a Kartonpack és az állam még egy fronton ütközött.
A Kartonpack egyik leányvállalata, a Thin Film Solar Zrt. decemberben bejelentette, hogy 600 milliós pert kezdeményezett a svájci EcoSolifer AG ellen, mert szerinte őt illeti a csornai napelemgyár 40 százalékos pakettje.
Látszólag magáncégek konfliktusa, de a tét egy különös, az állam által több körben is nagyon megtámogatott zűrös beruházás kisebbségi részesedése.
Az Áder János köztársasági elnök szülővárosában tervezett napelemgyárral először az állami Exim égett meg, de teljességgel érthetetlen módon, az OLAF által is vizsgált zavaros beruházásból az állam nem elmenekült, hanem még mélyebbre ásta magát, és az MFB egy sokkal nagyobb hitelkeretet is megnyitott a cégnek.
Korábban az MFB munkatársa volt az az Uszkay-Boiskó Sándor, akit a Kartonpack tulajdonosi jogait immár gyakorló kormánybiztos a kormányrendelet hatálybalépését követő néhány órán belül a cég igazgatósági elnökévé nevezett ki.
Innentől lesz érdemes figyelni, hogy az állam mit lép. Egyik oldalon, mint hitelező abban érdekelt, hogy a csornai napelemgyár körül minden rendezett legyen, elindulhasson a termelés, ne legyenek a cég körül vitatott ügyek, perek. Igen ám, de közben az állam képviselői egy olyan cég irányítását is átvették, amelyik éppen marakodna a csornaiért. Ha az immár állami irányítású kartonpack hirtelen visszavonulót fújna, akkor sérülne egy külföldi befektetők által is birtokolt magyar tőzsdei cég, vagyis a Kartonpack érdeke, Ha pedig teljes gőzzel folyik a pereskedés, akkor az egyik állami aktor kerülne jogi konfliktusba a másik állami aktorral.
Ráadásul úgy, hogy még a nemzetközi vizsgálatok is vélhetően zajlanak. Erről biztosat nem lehet tudni, de amikor legutóbb a parlamentben szóba került a csornai napelemgyár uniós támogatása kapcsán indult OLAF-vizsgálat és szabálytalansági eljárás, akkor mint az az Országgyűlés honlapján fellelhető, Vadai Ágnes képviselő kérdésére adott válasz alapján 2019 őszén még folyamatban volt az eljárás.
(Borítókép: Két dolgozó a gyártás közben próbanyomatot ellenõriz a debreceni Kartonpack Dobozipari Nyrt. üzemében 2016 novemberében. - fotó: Oláh Tibor / MTI)