Sokadjára nem sikerül adminisztratív úton belőni az élelmiszeripari termékek árát úgy, hogy boldogak legyenek a magyar termelők. Nemrég az volt a baj, hogy a csirkemellet túl drágán kínálta egy hentes. Ki is vonult ellenőrizni az Innovációs és Technológiai Minisztérium, és megállapították, hogy más üzletekben nem ennyibe kerül a csirkemell. Hanem kevesebbe.
A hentes büntetést kapott pontosabban nem megnevezett szabálysértés miatt, a hatóság pedig közölte, hogy kiemelten vizsgálják, hogy a kereskedők "nem használják-e ki a magasabb kereslet adta lehetőséget". Előtte Nagy István agrárminiszter kelt ki a szerinte túlzott csirkemell-áremelések ellen, ő úgy ítélte, meg hogy a csirkemell csak száz forinttal lehetne drágább, mint korábban.
Most viszont más miatt fenyegette meg kemény hangú közleménnyel az áruházláncokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI szerint. Azzal gyanúsítják őket, hogy túl sok külföldi árut árulnak, amik olcsóbbak, mint a hasonló magyar termékek. A mostani helyzetben viszont a hazai termékeket kéne támogatniuk,
a hazai élelmiszeripari cégek "belpiaci pozíciójának megtartását" kéne
az áruházaknak előtérbe helyezniük. Különös tekintettel az alapélelmiszerekre, egyebek közt a húsra, a tejre és a tejtermékekre, a zöldségekre és a gyümölcsökre. Mivel a külföldiek lényegesen olcsóbban kínálják a termékeiket, a "lehetetlen árversennyel" pedig nem lehet mit kezdeni, így az áruházláncoknak elvi alapon nemet kéne mondaniuk a külföldi termékekre.
Azaz a kiemelt példájuk szerint az afrikai sertéspestis (asp) miatt egyébként is nehéz helyzetben lévő húsipart különösen sújtja az olcsó import. A hazai disznófelvásárlási árak egy év alatt több mint 45 százalékot drágultak. A hazai feldolgozócégek viszont nem tudták ennyivel drágábban eladni boltoknak a sertéshús-termékeiket, mert a külföldi disznóhússal is versenyezniük kellett. Pontosabban eddig alig több mint felerészben tudta a feldolgozóipar a kiskereskedelem felé az átadási áraiban érvényesíteni ezt 45 százalékos áremelést.
A koronavírus-járvány miatt szerintük az ő exportlehetőségeik csökkentek, a magyar termékek iránt megszokott megrendelések jelentősen csökkentek. De egyes külföldi cégeknek is csökkentek, ezért az uniós piacon velük is versenyezni kéne most.
Az európai piaci helyzet változása és a lelassult kínai export miatt más uniós országok is minden eszközzel helyet keresnek termékeiknek, így érkezhetnek a magyarországi multi kiskereskedelmi láncokba dömpingáron, szakmai szereplők szerint vélelmezhetően akár önköltség alatt hústermékek. Ez a folyamat lehetetlen árversenyre kényszeríti a hazai húsipart, kiszorítva azt a megmaradt belföldi piacáról is.
Ezért arra jutottak, hogy adminisztratív eszközökkel kéne büntetni azokat a boltokat, amelyeknek most nem kellenek a termékeik. Méghozzá úgy, hogy ott ne lehessen délután 3 után mást árulni, csak élelmiszert, ettől pedig komoly versenyhátrányba kerülnének az olyan boltokkal szemben, ahol utána is lehet vécépapírt vagy fertőtlenítőt venni. Vagy eltűnne sok előnyük azokhoz képest, amik nem is tarthatnak nyitva 3 után.
Egészen pontosan
a NAK jelzi a kormánynak is, hogy a tegyen intézkedéseket a külföldi termékek dömpingáron való behozatala ellen, ezzel is elősegítve a hazai áruk belpiaci pozíciójának megtartását. A kamara javasolja, hogy amennyiben az áruházláncok nem változtatnak üzletpolitikájukon, és nem növelik a magyar termékek részarányát, akkor 15 óra után csak élelmiszert lehessen vásárolni az áruházakban. Ezzel megszűnne például a nem élelmiszerek terén az előnyük azon üzletekkel szemben, amelyek 15 óra után nem lehetnek nyitva.