Orbán Viktor és a magyar kormány az elmúlt tíz évben igyekezett csökkenteni a külföldi pénzügyi befektetők befolyását, azonban a koronavírus-válság miatt most mégis a nemzetközi pénzpiacok felé fordult, írja a Bloomberg.
Az amerikai újság cikke szerint a magyar kormányfő az elmúlt tíz évben „gazdasági szabadságharcot" folytatott, igyekezett csökkenteni a külső befolyást. Ennek eredménye, hogy a magyar államadósság finanszírozásában jelentősen csökkent a külföldi hitelezők aránya, és ezzel párhuzamosan, a lakossági állampapírok értékesítésének felfuttatásával erősödött a belföldi kitettség, az állampapír-állomány túlnyomó többsége ma már magyar kézben van.
A Bloomberg szerint Orbán a külföldi hitelezők távoltartására épülő modellt Vlagyimir Putyin orosz, és Recep Tayyip Erdogan török elnök példáját követve építette fel. A koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásai miatt azonban a lakosság jóval kevesebb állampapírt vásárol.
A vártnál magasabb hiány, valamint az eredeti tervekhez képest 900 milliárd forinttal alacsonyabb lakossági állampapír-értékesítés miatt a kormány ismét rákényszerül a nemzetközi pénzügyi befektetőkre. Ennek egyértelmű jele, hogy az ÁKK az intézményi forintkötvény kibocsátások tervezett volumenét jelentősen megemelte, másrészről pedig
az eredeti tervekben szereplő 1 helyett 4 milliárd euró (kb. 1400 milliárd forint) értékű devizakötvényt tervez kibocsátani.
A Bloomberg cikke szerint ez 2013 óta a legmagasabb összeg. Ebből 2 milliárd euró értékben sikeresen ki is bocsátottak 6, illetve 12 éves futamidejű államkötvényeket.
Orbán megpróbálta elkerüli az eurókötvényeket, mert a gyengülő forint növeli az ilyen kölcsön visszafizetésének – és saját mozgásterének – a költségét
– idézi a Bloomberg Németh Dávidot, a KBC csoport közgazdászát, aki szerint a GDP 5 százalékát is elérheti idén a hiány, ami csaknem a kétszerese a kormány által várt 2,7 százaléknak.
Orbán – folytatja a Bloomberg – azok aggodalmát táplálja, akik szerint félő, hogy a nacionalisták a világjárványt fedezékként használhatják a fékek és ellensúlyok felszámolásához, a hatalom szorosabb kézben tartásához.
A lap felidézi, hogy a magyar miniszterelnök március 30-án elérte, hogy határozatlan ideig rendeletekkel kormányozhasson, ami azt a félelmet váltotta ki, hogy kiteljesíti az autokrácia bevezetésének egy évtizedes folyamatát.