Nem változtatott az MNB Monetáris Tanácsa a 2020. április 28-i ülésén a jegybanki alapkamaton, az továbbra is 0,9 százalékon maradt. A Magyar Nemzeti Bank célja a jelenlegi rendkívüli makrogazdasági környezetben is az árstabilitás elérése és fenntartása, a pénzügyi stabilitás megőrzése, valamint a kormány gazdaságpolitikájának támogatása, olvasható a Monetáris Tanács ülésének jegyzőkönyvében az indoklás.
Ezzel összhangban kiemelt feladattá vált a koronavírus okozta negatív reálgazdasági és pénzpiaci következmények tompítása, illetve a gazdaság újraindításának megalapozása. Az MNB a felmerülő kihívásokra az elmúlt időszakban koordinált lépéssorozattal reagált, átalakította és kibővítette monetáris politikai eszköztárát
– írják.
2020 márciusában az infláció visszatért a toleranciasávba. Az inflációs várakozások továbbra is horgonyzottak. Az infláció a következő hónapokban elsősorban az üzemanyagárak számottevő csökkenése következtében a jegybanki cél alá csökken, majd fokozatosan 3 százalékon stabilizálódik. Az adószűrt maginfláció 2020-ban átlagosan 3,2-3,5 százalék körül alakul, majd fokozatosan 3 százalékra mérséklődik – írja az MNB.
Áprilisi első ülésén a Monetáris Tanács döntött arról is, hogy a monetáris politikai transzmisszió javítása érdekében
állampapír-vásárlási programot indít a másodlagos piacon, valamint a bankrendszer hosszú távú forrásellátottságának növelése céljából újraindítja jelzáloglevél-vásárlási programját.
Az állampapír-vásárlási program a forintban denominált, fix kamatozású magyar állampapírokra terjed ki. A vásárolható állampapírok futamidejére nincs korlátozás, de az MNB a vásárlásokat a legalább 3 éves futamidejű papírokra fogja koncentrálni. Ezzel tudják ugyanis a hozamgörbét ellaposítani, mely a program deklarált célja – olvasható az Equilor elemzésében.
Az egyes értékpapír-sorozatok esetében a megvásárolható mennyiség – az Európai Központi Bank (EKB) gyakorlatával összhangban – nem haladhatja meg a fennálló állomány 33 százalékát. Az állampapír-vásárlások a másodlagos piacon, rendszeres heti aukciókon és aukciókon kívüli ügyletek keretében történnek. A bankok mellett a jelentősebb befektetési alapkezelőkön keresztül a befektetési alapok is részt vehetnek a programban.
A jelzáloglevél-vásárlási program továbbra is a fix kamatozású, forintban denominált, hosszú futamidejű jelzáloglevelekre terjed ki, keretösszege a kibocsátott állomány 50 százaléka, az MNB pedig ezúttal is mind az elsődleges, mind a másodlagos piacon vásárolni fog.
A tanács egyik program vonatkozásában sem határozott meg keretösszeget, az MNB az eszközvásárlási programok végrehajtásának folyamatos nyomon követése mellett
az állampapír-vásárlások esetében 1000 milliárd forintos, a jelzáloglevél-vásárlások esetében 300 milliárd forintos állománynövekedésnél technikai felülvizsgálatot hajt végre.
A kibővült jegybanki eszköztár aktív alkalmazásával az MNB egyfelől azt kívánja biztosítani, hogy a hazai pénzügyi piaci folyamatok a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben is stabilan alakuljanak, másfelől azt is el kívánja érni, hogy a gazdaság minden szereplője számára rendelkezésre álljon a szükséges mértékű és kedvező feltételekkel elérhető likviditás. Az eszköztár módosításával az MNB megnövelte monetáris politikai mozgásterét, biztosítva, hogy a rendkívüli kihívásokra a továbbiakban is minden részpiacon gyors és szükséges mértékű válaszokat adjon. A Monetáris Tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat és a kilátások változását. A Magyar Nemzeti Bank törvényi mandátumának megfelelően minden rendelkezésére álló eszközt alkalmaz az árstabilitás elérése és a magyar gazdasági és pénzügyi rendszer támogatása érdekében.
A hazai vállalkozások számára szükséges források biztosítása érdekében a Monetáris Tanács április 20-án elindította a Növekedési Hitelprogram Hajrá (NHP Hajrá) elnevezésű konstrukciót, és a Növekedési Kötvényprogram (NKP) egyes paraméterei tekintetében is olyan módosítások mellett döntött, amelyek elősegítik a hazai vállalati szektor fenntartható, stabil és hosszú távú finanszírozáshoz jutását. Az NHP Hajrá és az NKP konstrukciók keretében kibocsátott többlet pénzmennyiséget az MNB az átmenetileg sávos kamatozású, az új kihelyezések után magasabb kamatszintet biztosító preferenciális betéti eszközzel sterilizálja.
A Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 0,9 százalékon, az O/N betéti kamatot -0,05 százalékon, míg az O/N és az 1 hetes fedezett hiteleszközök kamatát 1,85 százalékon változatlanul tartotta. Emellett a Monetáris Tanács döntött a korábban bejelentett eszközvásárlási programjának részleteiről is. Az állampapír-vásárlási és a jelzáloglevél-vásárlási program célja egyaránt a monetáris transzmisszió sérüléseinek megelőzése és a koronavírus-járvány kapcsán felmerülő gazdasági és pénzügyi kockázatok kezelése.