A Mol Nyrt. április 30-án tartotta éves rendes, de valójában eléggé rendkívüli közgyűlését. Azt könnyű belátni, hogy nem ígért túl sok izgalmat egy olyan közgyűlés, ahol az előterjesztéseket az igazgatóság készítette, majd a járványra való tekintettel, ő maga is tárgyalta meg. (Nem meglepő módon, az igazgatóság nem ellenkezett önmagával, és minden kérdésben támogatta önmagát.)
Az esemény után tartott videochaten így nem is erről esett a legtöbb szó, hanem a koronavírus meghatározta új helyzetről és az új feltételrendszerben várható jövőről.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója elmondta, a céghez kirendelt katonaság képviselői nem vettek részt a közgyűlésen, vagy legalábbis erről nem értesültek a Mol-vezetők (a Mol nemzetgazdaságilag kiemelten fontos vállalat, így akár láthatatlan szemek és fülek is figyelhetik).
Egy év alatt nagyot fordult a világ, a közgyűlés még azt a 2019-es évet tárgyalta, amikor Kelet-Közép-Európában hasított az üzemanyag-kereslet (több országban is kétszámjegyű volt a bővülés) és a Mol-csoport legnagyobb gondja a munkaerőhiány volt. Most Ratatics Péter, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatójának elmondása szerint
a csökkenő kereslet miatt a munkavállalók 40 százaléka részmunkaidőben dolgozik a cégnél, ami a cégnek 5 millió dolláros költségcsökkenést jelent.
A vállalatcsoport 2,44 milliárd dollár (708,9 milliárd forintos) EBITDA-t, vagyis kamat- és adófizetés, valamint amortizáció előtti eredményt ért el, ami meghaladta az éves célkitűzést. Ugyanakkor elsősorban az alacsonyabb olajár és a sok nagyobb beruházás miatt a bázisnál alacsonyabb volt.
A vírus közvetlenebb hatásai nem energiaválságként, hanem általános válságként értékelhetők Hernádi szerint, de ha csak azt a két adatot említjük, hogy
egy éve 70, most 24 dollár volt egy hordó olaj ára, akkor természetesen érthető, hogy a cég is erősen érintett.
A Mol komolyabb mértékben nem kényszerült átalakítani a működését.
Egyelőre a legtöbb beruházás is a tervek szerinti ütemben megy, bár a készpénz-kímélés miatt, ha apad a cashflow, a világ minden olajvállalata a beruházások visszafogásával reagál. A Molnál is a csőben van egy egymilliárd dollár körüli capex-halasztás.
Hernádi Zsolt szerint, ha hosszú lesz a válság, a Mol ahhoz szabja a működését, mint mondta a válság meghatározta kényszerpálya nem olyan nehéz menedzsmentdöntések szempontjából, amikor több az opció, akkor nehezebb jól dönteni.
A Mol jelenlegi működésének a négy fő prioritása a munkavállalók egészségének megvédése, a munkahelyek megtartása, az energiabiztonság fenntartása, illetve az üzletmenet-folytonosság.
A cég teszteli is a dolgozóit, egyelőre csak 3 pozitív koronavírusos teszt született.
Az új világban pedig nagyobb hangsúlyt kaphat a stratégiai cégek védelme a külföldi felvásárlások ellen.
Most ugyanis Hernádi szerint a válság megmutatta, hogy bár jó dolog a globalizáció, most sokan elgondolkodhattak azon, hogy
jó azért ha van hazai gyártás, és nem kell külföldi cégeknél kuncsorogni: Mint mondta, amikor az EU-ban egy pillanat alatt szertefoszlott a szabad személyes és árumozgás, akkor nagy felelősség, hogy a Mol-csoport három országban is (Magyarország, Szlovákia, Horvátország) egyedüli finomító-tulajdonos. Ez az üzem ugyanis kulcsfontosságú, nemcsak az üzemanyag, de a petrolkémia sem lenne most működőképes hazai alapanyag nélkül.
A jövő energiaigényeiről Hernádi Zsolt elmondta, hogy vélhetően felértékelődik a mezőgazdaság, amelynek üzemanyagigénye a tavaszi munkák megkezdésénél is a szokásos keresletet generálta.
A cég vezetői azt is hangsúlyozták, hogy a nehéz helyzetben mindenki megérti, ha a nagyobb jövedelem-tulajdonosokra több feladat hárul, ám ha ezek a rendkívüli adók (mint például most a kiskereskedelmi adó) elvesztik rendkívüliségüket és velünk maradnak, az már versenytorzító.
A cég tudja miről beszél, a 2009-ben bevezetett Robin Hood-adó, mint az energetikai cégekre kivetett rendkívüli intézkedés a mai napig megmaradt.
(Borítókép: Mol üzemanyagtöltő állomás a X. kerületben 2020. március 28-án. Fotó: Róka László / MTI)