Áprilisban 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Németországban, adta ki a helyi munkaügyi hivatal (BA). Előző hónaphoz képest szezonálisan igazítva 373 ezerrel lett több munkanélküli, így összesen több mint 2,64 millió munkanélküli van az országban.

Februárban 5,3 százalékos volt a munkanélküliség náluk, márciusban 5,1 százalék, tehát nem lett óriási az emelkedés, bár a várakozásoknál magasabb. A hivatal számításai szerint 4 688 000 ember részesült bérpótló juttatásokban náluk, ami a foglalkoztatottak igen jelentős aránya, erről itt olvashat bővebben. Ez leegyszerűsítve nagyjából olyan arány, mintha nálunk hozzávetőleg félmillió ember bérét támogatta volna meg a kormány. Előző év áprilisához képest képest 415 ezerrel lett több munkanélküli a 83 milliós országban. 

A rövidített munkaidő intézményét a 2008-tól induló válság idején alkalmazták először tömegesen. Előnye, hogy a dolgozók nem veszítik el az állásukat, és a munkaadónak nem kell toboroznia és betanítania új embereket, amikor véget ér a válság és ismét több a munka. Hátránya, hogy rövid távon nagyobb összeget kell befektetni így, azaz a társadalomnak rövid távon meg kell finanszíroznia. Ez végül a 2008-as válság egyik legjobban sikerült intézkedése volt az egész világon.

A szövetségi kormány március közepén, első válságkezelő intézkedésként kiterjesztette az intézményt. A koronavírus-járvány miatt bajba került cégek az eddigi 30 százalék helyett már akkor bevezethetik a rövidített munkaidőt, ha dolgozóik 10 százalékánál kell csökkenteni a munkaidőt. További könnyítés, hogy az alkalmazottak mellett a munkaerő-kölcsönzés révén foglalkoztatott munkatársak esetében is igényelhető a támogatás. Bevezették többek közt azt is, hogy a vállalatok visszaigényelhetik a nem ledolgozott, de mégis kifizetett munkaórák után járó bérre rakodó társadalombiztosítási járulékokat.