Az Erste Bank közzétette első negyedéves adatait, és közben érdekes számokat mutatott be arról, hogy miként változtak meg az ügyfelek költési, hitelfelvételi szokásai. Bankfiókba most fele annyi ember jár, a kártyás ügyfelek sokkal többet költenek barkácseszközökre, a könyvvásárlások szinten maradtak, csak több az e-book vásárlás, és a szórakozásra fordított összegek teljesen eltűntek.
Érdekes adatokat osztott meg az Erste Bank. Egyetlen bank adatai természetesen nem tekinthetők általánosnak, de ha a hazai piac második-harmadik számú szereplőjéről van szó, akkor ezek meggyőzően támaszthatják alá, hogy mi várható a hazai bankszektorban, a hazai banki ügyfelek körében a járvány sújtotta üzleti évben.
Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója a bank első negyedévét bemutató online sajtótájékoztatón maga is elmondta, hogy
olykor módosítanak az előrejelzéseken, mert a hangulat gyorsan változik, mindenesetre a bank életében már az első negyedévben megjelentek a koronavírus hatásai."
Részben azért, mert a március már „otthonmaradós” hónap volt, részben azért, mert a bank az év egészére várható hatások egy részét már előre igyekezett elkönyvelni.
A vírus megváltoztatta a fogyasztók, a banki ügyfelek viselkedését, de változott a szabályozási környezet is (moratórium, különadó, állami hitelprogramok).
A bank csökkenő lakossági hitelkereslettel számol, de az egyes szegmensekben eltérően változhat a kereslet, a babaváró hiteleknél alig van visszaesés (15 százalékos mínusz), a lakáshiteleknél a visszaeső lakáspiaci adásvételek nyomán már inkább (mínusz 30 százalék), míg a fogyasztási hiteleknél nemcsak a fogyasztás eshet vissza érdemben, de az állami szabályozás változása is megváltoztathatta a szereplők magatartását (mínusz 50 százalék).
A banknál hatmilliárd forintos veszteséget jelenthet a hitelmoratórium, és mivel a leendő veszteségek egy részét már elszámolták, a cégcsoport negyedéves nyeresége (4 milliárd) megfeleződött a bázishoz képest.
Az ügyfeleknek körülbelül a fele vesz igénybe moratóriumot, a lakosságnál többen (körülbelül 50 százalékuk), a vállalatok közül kevesebben (41,5 százalék), de ez a szám óhatatlanul csak pillanatfelvétel lehet, állandóan változhat. ha például valaki úgy érzi, hogy bírja a válságot kezelni, majd a leállás elhúzódása miatt, mégis átlép a moratóriumosok közé, ugyanúgy megteheti, mint az, aki újra fizetni szeretne.
Szabados Richárd, a vállalati üzletág vezetője szerint
a nagyvállalatok inkább válaszoltak hitellehívásokkal a válságra, a kkv-k kivárnak, míg az egyes ágazatok közül leginkább az ingatlanos, bevásárlóközpontos, az autóipari beszállító, illetve vendéglátóipari ügyfelek éltek nagy számban a haladék lehetőségével.
Harmati László lakossági vezérigazgató-helyettes több érdekes trendről is beszámolt a koronavírus szélesebb elterjedésének időszakából.
A kártyabirtokosok költéseiből leszűrhető, hogy az év 1-4. hete (január) és 13-16. hete (a teljes leállás időszaka) között, miként változott a lakosság költése:
A Budapest Bank részletesen is közölte a kártyások költéseit, ezt ezen az ábrán mutattuk be.
Bár a bank szinte teljes hálózattal működik (csak hét olyan budapesti fiókok vannak zárva, ahol a közelben van másik bankfiók), az ügyfelek reagáltak a „maradj otthon!” hangulatra. A digitális csatornák aktív felhasználóinak száma egy hónap alatt annyit nőtt, mint a megelőző egy évben.
A chatbot interakciók és a call centeres telefonszámok kilőttek (70-200 százalékkal) emelkedtek, viszont a fióklátogatások száma lefeleződött.