Az első negyedévben sokkal több új lakást adtak át Magyarországon, mint ugyanebben az időpszakban tavaly. Ennek egyik fő oka, hogy nagyon sok kivitelezés csúszott, a most átadott ingatlanokat még évekkel ezelőtt kezdték építeni. A koronavírus durván visszavághatja az építkezések számát. Ingatlanpiaci szakértők értékelték az év első három hónapjának adatait.
Az első negyedévben 4775 új lakást adtak át Magyarországon, 30 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A kiadott lakásépítési engedélyek száma ugyanakkor 27 százalékkal, 7052-re csökkent - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a friss adatokat kommentálva azt mondta: „A lakásátadások számának kiugró növekedése elsősorban azzal magyarázható, hogy több ezer olyan lakást adtak át, amit a beruházók a korábbi években kezdtek építeni, és még vonatkozik rájuk a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa. A lakásépítési kedv csökkenésére pedig már a korábbi, az év első két hónapjára vonatkozó adatokból számítani lehetett, ráadásul koronavírus-járvány miatt még több építkezés elhalasztására kerülhetett sor.”
Balogh szerint bár a járvány kedvezőtlenül érinti az ingatlanpiacot, azon belül is a lakásépítéseket, ugyanakkor vannak lehetőségek is a jövőre nézve. A rozsdaövezetekben található lakások építésére kedvezményes, 5 százalékos áfa vonatkozik, ez pedig több ezer új lakás megépítését eredményezheti a szóban forgó helyeken. Igaz, azt még nem lehet pontosan tudni, mely területeken lehet majd kedvezményes áfával lakásépítésbe fogni.
Az szakértő arról is beszélt, hogy az elmúlt években az iparág jó teljesítménye és a lakásépítések felfutása miatt jelentősen bővültek az építőipari kapacitások. “A koronavírus-járvány miatt elhalasztott építőipari beruházások következtében a kivitelezői kapacitások egy része felszabadult, ami lakások építtetői számára rendelkezésre áll.
Emiatt az építési költségek csökkenhetnek, és egyben lehetőség nyílik arra is, hogy az építőiparban dolgozó szakemberek munkája folyamatosan biztosított legyen, és a létrejött kapacitások ne épüljenek le. Az építési költségek csökkenése ahhoz is hozzájárulhat, hogy megfizethető áron kerülhessenek piacra az új lakások.” - tette hozzá.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek arról beszélt, hogy a kivitelezések jelentős csúszásban vannak: 2016 eleje óta a lakásépítési engedélyek száma 148 430, míg az átadások száma 67 966 volt, azaz 80 464-gyel több engedélyt adtak ki, mint amennyi lakás megépült.
A folyamatban levő építkezések miatt idén még viszonylag magas lehet a lakásátadások száma, a trendet ugyanakkor lassíthatja, hogy azoknál a lakásoknál, amelyek 2018. november 1. előtt rendelkeztek építési engedéllyel, 2023-ig érvényben marad az 5 százalékos áfakulcs. A kedvezményes lakásáfa kivezetésének hatása már tükröződik az építési engedélyek visszaesésében, azonban a családvédelmi akcióterv új lendületet adhat az építkezéseknek.
Szerinte a járvány negatív hatásai miatt viszont jelentősen csökkenhet az építési kedv, egyes kivitelezések pedig tovább csúszhatnak az importált építőanyagok akadozása és a Magyarországon dolgozó vendégmunkások hazatérése miatt.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a lakásátadásokat az idén még viszi előre a több éve indult építkezések lendülete.
A lakásépítési kedv első negyedévben mért visszaesésében ugyan a koronavírusnak is volt szerepe, a járvány piacra gyakorolt valódi hatásai azonban csak a második és a harmadik negyedéves számokban mutatkoznak meg, azaz akkor még látványosabb visszaesés várható Valkó Dávid szerint.
Hozzátette azt is, hogy Budapesten és a nagyobb ipari múlttal rendelkező vidéki városokban pozitívan hathat az építési kedvre a rozsdaövezetekben épülő lakásokra alkalmazott 5 százalékos áfakulcs. Ezen felül a bruttó árak csökkenésére is számít az elemző, aki szerint mindez megnövelheti a keresletet az új lakásokra, és így élénkítő hatású lehet a fejlesztői oldalon is.