A vírusveszély miatt otthonról online dolgozó több munkavállaló és az alacsony betéti kamatok miatt aktívabbá válhatnak az engedély nélküli internetes befektetési – sokszor piramisjátékot folytató – szolgáltatók.
A Magyar Nemzeti Bank közleménye szerint
agyors, extrém magas és kockázatmentes hozamot, a munka nélkül bárkinek elérhető passzív jövedelmet vagy éppen a „tőzsde titkait” kínáló ajánlatok, agresszív reklámok, készpénzes ügyletek gyanúsak, súlyos kárt okozhatnak a nem kellően körültekintő befektetőknek.
Az MNB az idei első negyedévben közel egymilliárd forintnyi bírságot szabott ki jogosulatlan szolgáltatókra, és szorította ki azokat a pénzügyi piacokról.
A vírusveszély idején megnövekedett internethasználat és az alacsony betéti kamatok a kétes befektetések felé terelhetik a pénzügyekben kevéssé járatos kisbefektetőket. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyedül 2020. I. negyedévében 4 új piacfelügyeleti eljárást indított jogosulatlan pénzügyi, befektetési szolgáltatókkal szemben.
A jegybank emellett az ezen időszakban lezárt korábbi ugyanilyen esetek miatt 4 határozatában összesen 973,5 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki az engedély nélküli tevékenységek miatt. Az MNB továbbá az első negyedévben 5 természetes személy részére összesen 10 millió forint eljárási bírságot szabott ki különböző, jogosulatlan tevékenységet vizsgáló piacfelügyeleti eljárásaiban.
A jegybank a pénzügyi stabilitás, a befektetők és a piaci szereplők biztonsága érdekében szűri ki a jogosulatlan szolgáltatókat a piacokról. E tevékenység ugyanis – és a sokszor hozzá kötődő csalás, sikkasztás is – bűncselekmény. Az MNB ezért ezekben az ügyekben büntető feljelentést is tesz, s együttműködik a nyomozó hatóságokkal.
Befektetési szolgáltatás itthon csak jegybanki engedéllyel vagy regisztrációt követően nyújtható. Befektetés előtt a jegybank honlapján ellenőrizhető, hogy nem jogosulatlan szolgáltatóról van-e szó, és a legális piaci szereplők adatbázisa is ugyanitt elérhető. Az MNB ügyfélszolgálatán és a megyeszékhelyeken elérhető vidéki Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodáknál is előzetesen azonosítani lehet (telefonon, emailben stb.) e szolgáltatókat. Ha pedig valaki gyanús befektetési termékek, szolgáltatók feltűnését észleli, azt a jegybank e célra kialakított külön internetes felületén is bejelentheti.
Az interneten megjelenő, egzotikus országokban bejegyzett jogosulatlan szolgáltatók által ajánlott extrém magas hozamok rövid távon, kockázat nélkül (pl. tőke- és hozamgaranciával) a mai piaci környezetben nem reálisak. Sokan közülük készpénzben, az adófizetési, pénzmosási, biztonsági, adatvédelmi előírásokat mellőzve veszik át a befektetésre szánt összegeket a befektetőktől, olykor agresszíven, zaklató módon is fellépve. Ha esetleg be is fektetnék ügyfeleik pénzét, nincsenek meg ehhez az előírt tárgyi, személyi és anyagi feltételeik.
A jogosulatlan szereplők egy része „marketingguruként”, vállalkozásfejlesztési vagy tőzsdei kereskedési tanácsadóként, azaz
az illegális befektetési szolgáltatásukat oktatásnak álcázva kínálja termékeit, szolgáltatásait.
Bár nem feltétlenül jogosulatlan szereplő áll ezen ajánlatok mögött, akkor is érdemes fokozott körültekintéssel eljárni, ha – különösen a közösségi médiában terjedő – reklámokban egy szolgáltató a gyors meggazdagodás, a munka nélkül bárkinek kockázatmentesen elérhető passzív jövedelem receptjét kínálja, vagy a kockázat nélküli tőzsdei kereskedés, a Wall Street, vagy úgy általában a „tőzsde titkának” felfedését ígéri.
Az érintett cégek egy része ráadásul pilótajátékként gyűjt forrást a kisbefektetőktől. Ezek nem végeznek tényleges pénzügyi, gazdasági tevékenységet: az ígért magas hozamot addig fizetik (fenntartva a befektetői elégedettséget), amíg új ügyfeleket tudnak bevonni, s azok befizetéseiből régebbi befektetőik hozamát fedezni. Új csatlakozó ügyfelek híján tevékenységük rövid időn belül összeomlik.
További súlyos kockázat az ügyfeleknek, hogy e szolgáltatók értelemszerűen nem tagjai a – fizetésképtelenség, felszámolás esetén az ügyfeleket kárpótoló – hazai vagy külföldi betétbiztosítási vagy befektetővédelmi garanciarendszereknek. Az MNB nyilvántartásaiban nem szereplő, és idegen ország jogrendje alá tartozó társaságok ügyfelei így kizárólag idegen nyelven, sokszor bizonytalan kimenetelű bírósági eljárásokban érvényesíthetik kárigényüket.