Beadta konvergenciaprogramját Magyarország az Európai Uniónak. Ebben részben az előző év teljesítményéről ad számot a kormány, de előrejelzést is mutat a következő éveket nézve: a jövő viszont az oktatásra és a nyugdíjakra nézve nem olyan fényes, írja a Menedzsment Fórum.
Eszerint a következő években várhatóan GDP-arányosan fognak apadni majd a nyugdíjkiadások, hasonló tendencia jellemzi majd az oktatást is. Az elemzések azt mutatják, az elmúlt négy évben kisebb lett a GDP-hez mérten az állam ráfordítása az idősekre. A konvergenciaprogram adatai szerint míg 2016-ban az állami nyugdíjkiadások a GDP 9,7 százalékát tették ki, addig idén a 9 százalékát fogják.
Ráadásul úgy, hogy a koronavírus miatt keletkezett gazdasági összeomlás a nyugdíjakat nem érinti.
Miközben a kormány azt ígérte, 2021-re visszaépül a 13. havi nyugdíj (ez közel 300 milliárd forintnyi többletkiadást jelent), az állami nyugdíjkiadás részesedése a GDP-ből mégis az alábbiak szerint egy ideig csökkenni fog. Várhatóan csak 2050-re előzi be a 2016-os szintet:
2050 után a későbbi években már emelkedés várható. Hasonló a helyzet az oktatásnál is, ami a 2016-os 3,6%-hoz képest 2030-ra már 3,3%-ra csökken, 2050-re tér csak vissza az eredeti szintjére. Az egészségügyben viszont emelkedés látható, a korábbi 4,9% idén 5,1%-ra emelkedett, ami köszönhető a járvány miatti átcsoportosításoknak is.
A konvergenciaprogramból korábban kiderült az is, hogy a kormány hivatalosan is elengedte azt a korábbi célkitűzését, hogy 3 százalék alatt tartsa idén a költségvetési hiányt, a program szerint ugyanis 3,8 százalékos lehet a kormányzati szektor hiánya a járvány miatt.