Magyarországon nem visszaesés, hanem növekedés lesz idén, a jegybank tartja a 2-3 százalékos növekedési prognózisát - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, akinek prognózisa semmilyen más hazai, vagy nemzetközi jóslattal nincsen már szinkronban, és csak akkor lenne lehetséges, ha több hazai iparág valósággal robbantaná a kibocsátását.
A Moszkvai Nagycirkuszban hosszú évekig, talán egy évtizedig is ment egy zseniális szám, a Mojszejev Balett előadásában. Két fickó percekig verekedett a színpadon, birkóztak össze-vissza, majd a szám végén kiderült, hogy valójában az attrakcióban egyetlen táncos játszotta el mindkét szerepet, érdemes megnézni, zseniális.
Magyarországon ritka az, hogy a hivatalos vélemények, gazdasági előrejelzések széttartsanak, egymásnak feszüljenek, de az biztos, hogy végül csak egy valódi GDP-változási adatunk lesz 2020-ban. Márpedig egyelőre a Matolcsy György jegybankelnök, illetve az Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter által közölt gazdasági jóslatok, közlések teljesen eltérően ítélik meg a magyar gazdaság kilátásait.
Május 10-én reggel Matolcsy György jegybankelnök mondta el a véleményét, aki szerint továbbra is pluszos maradhat a magyar gazdaság 2020-ban. Mint mondta, a sorra megjelenő európai növekedési prognózisok sokfajta megközelítést tükröznek. Az európai prognózisokkal foglalkozó pénzügyi-gazdasági intézmények között kettő a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) és a magyar kormánynál is optimistább: ilyen a lengyel jegybank és az MNB.
Matolcsy továbbra is gyorsan zuhanó és gyorsan visszapattanó, azaz "V-alakú" gazdasági hatással számol.
Mint mondta,
az első negyedév nem lesz rossz, a második negyedév elég szörnyű számokat produkál, a harmadik és a negyedik negyedév pedig megfejeli a korábban kiesett teljesítményt."
Ezért merik azt mondani, hogy Magyarországon 2-3 százalékos növekedés lesz 2020-ban - fejtette ki. Szerinte ezt erősíti az a tény, hogy a magyar gazdaság döntő többsége működik, még a mélypontot jelentő áprilisi hetekben is működött. Vannak veszélyeztetett, válságban lévő területek - mondta, hozzátéve: ilyen a turizmus és az ahhoz szorosan kötődő vendéglátás, vagy a kulturális ágazat, rendezvényszervezés, valamint a szállítás egy része.
A tények miatt megalapozottnak nevezte az optimizmust, ami reményeik szerint a hamarosan megjelenő első negyedéves GDP-ben is tükröződik majd. Kitért arra, hogy a kiskereskedelmi forgalomban, a fogyasztásban az eurozónához képest 10 százalékos többlete van a magyar fogyasztásnak az első negyedévben.
Ez is a versenyképességet erősítő pozíció - mutatott rá. Elmondta: a koronavírus-járvány miatti válság jó állapotban érte a magyar gazdaságot, de az kapott egy ütést.
Korábban, amikor az MNB a saját programja meghirdetésekor a magyar gazdaságtól 2-3 százalékos növekedést várt, a piac azt gondolta, hogy mivel a prognózis március eleji adatfelvételellel készülhetett, még nem tartalmazta a nagy leállás gazdasági hatásait.
Hiszen, számoljunk csak! Ha a magyar gazdaságban alaphangon 10, járulékos iparágakkal inkább 14 százalékot jelentő idegenforgalomnak csak a fele is esik ki idén, az is 7 százalékos GDP-visszesés az eredeti ütemhez képest. Ezek után egy pozitív szaldójú gazdasághoz az kéne, hogy a többi iparág kibocsátása érdemben nagyobb legyen, de valójában visszaesést vár a hazai ágazatok zöme (az autóipar és az őt kiszolgáló gépipar például mindenképpen).
A nemzetközi szervezetek (IMF, Európai Bizottság) 3-7 százalékos magyar visszaesést jósolnak, Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában vázolt brutális áprilisi kibocsátás-csökkenést, a Pénzügyminisztérium is 3 százalék körüli GDP-csökkenéssel kalkulál. Mindenki örülne, ha végül Matolcsy György menne egyedül a jó irányba az autópályán, de egyelőre az ő és intézménye nagyon kilóg a véleményével a többi előrejelzésből.