Európában egyelőre borúlátóbbak a gazdasági szereplők, mint az Egyesült Államokban és Kínában, egyedül Portugáliában érezhető, hogy visszatért az optimizmus – érdekes kutatási eredményeket tett közzé a McKinsey tanácsadó cég a járvány kialakította európai gazdaságról. Mint írják, 59 millió európai munkahely van veszélyben.
Az évszázadunk eddigi legnagyobb gazdasági sokkja a munkaerőpiacon máris berobbant, de természetesen ágazatonként és régiónként is eltéréseket mutat. A McKinsey globális tanácsadó cég a koronavírus európai hatásairól mutatott be egy rendkívül érdekes kutatást. Tera Allas, a McKinsey londoni kutatási vezetője szerint
az európai gazdaságban az állások 26 százaléka van közvetlen veszélyben, ami összesen 59 millió állást jelent.
A problémák minden nagy európai gazdaságban jelentkeztek:
A tanácsadó cég fókuszált kutatása az Egyesült Királyságban részletesebben is vizsgálta a várható hatásokat. Az egyes munkakörök közül arányaiban a szállásadás és vendéglátás területén van veszélyben a legtöbb munkahely (68 százalék), de a szórakoztatás, művészetek, rekreáció kategóriában is 41 százalék a veszélyeztetettség.
Európa egészére és a nominális számokra kitekintve a legtöbb európai munkahely (14,6 millió) a lakossági értékesítés és szolgáltatások kategóriában van veszélyben, az említett szállásadás-vendéglátás (vagyis nagyjából a turizmus) visszaszorulása miatt 8 millió, a feldolgozóipar változó kibocsátása miatt 7,9 millió, az építőiparban 5,9 millió állás szűnhet meg.
Több millió ember veszítheti el a munkahelyét a szociális szférában, az oktatásban, a közlekedésben, az említett művészetek-szórakoztatás kategóriában (arányaiban ez a fele a jelenlegi munkahelyeknek), de még az európai közalkalmazottak körében is milliós lehet a leépítés.
Egyes ágazatok viszont jobban – szinte munkahely megszűnések nélkül – vészelhetik át a járványt, ilyen például a vízellátás, a hulladékgazdálkodás, a távközlés és az egészségügy (public és nem privát része).
A részletes brit kutatás egyik legmegdöbbentőbb adatsora, hogy kifejezetten a rosszul fizetett munkakörök szűnnek meg a legnagyobb arányban. Ha az óránként megszerezhető fontbevételeket tekintjük, akkor
Az európai gazdaság amúgy sem ad túl sok okot az optimizmusra. A McKinsey előrejelzése szerint a 2020-as 11,1 százalékos eurózónás visszaesés után a remélt visszarendeződéssel csak 2023-ban lesz ugyanakkora a GDP, mint a válság előtti kibocsátás volt.
Kínában csak 4,4 százalékos visszaesést prognosztizál a cég, és ezzel az ázsiai ország már 2021-ben elérheti a tavalyi szintet.
Az Egyesült Államokban pedig 8,1 százalékos idei GDP-csökkenés után szintén csak 2023-ra térhet vissza a régi szintjére a kibocsátás, igaz, az éven belül valamivel korábban, mint Európában
– mondta Sebastian Stern a németországi elemzőcsapatból.
Érdekes eredményeket mutatott a vezetői bizalmi index is, amely az Egyesült Államokban és Kínában sokkal optimistább szentimentet jelez, mint Európában. A kéthetente elvégzett felmérés szerint a nagyobb európai országok közül
A felmérés azon része is izgalmas volt, hogy a normál kibocsátás és a totális leállás első hónapja között mekkora volt a GDP-visszaesés, és abban mely szektorok okozták a legnagyobb mínuszt.
Franciaországban ez a kibocsátáscsökkenés 32 százalékos volt, és valamennyi szektor közül az építőipar vágott a legnagyobbat a GDP-ből (ez a szektor önmagában 4,7 százalékot jelentett),
25 százalékos volt a német visszaesés a bezárás havában (ebből csak a feldolgozóipar 6,7 százalékot adott), míg Nagy-Britanniában egyelőre csak 21 százalék volt a legrosszabb hónap apadása (azon belül 3,2 százalékot a lakossági kiskereskedelem adott).
A tanácsadó cég nagyon határozott véleménye szerint a GDP visszaesése 95 százalékban keresleti oldalról jön, és sokkal kevésbé, mindössze 5 százalék erejéig kínálati.
Ez egyszerűen azt jelenti, hogy lennének autók a szalonban, csak nem mennek el a vevők megvásárolni azokat.
A járvány első heteiben voltak a kínálatban is zavarok, logisztika, gyárbezárás, ellátási lánc, de valójában minden egyes országban a kereslet hiánya fogja vissza a gazdaságot.
A kutatásokat ismertető online sajtótájékoztató inkább a nyugat-európai gazdaságokra fókuszált, de az Index kérdésére az előadók nem zárták ki, hogy Kelet-Közép-Európa esélyt is kap a járvány után újrastrukturált európai gazdaságban. Ennek ugyanis az egyik iránya a hazajövünk lesz, vagyis a rövidebb és közelebbi szereplőkkel felépített ellátási lánc. Ahogy Sebastian Stern mondta, a vírus adta nagy pofon azért is hat eltérően az egyes iparágakra, mert ezek közül több eleve komoly strukturális kihívás elé nézett.
Ilyen volt az autóipar (elektromos autók térhódítása), a high-tech világ (Kína), a bankszektor (fintechek), de ilyen volt a vegyipar, a fémipar és a gyógyszeripar is. Néhány stabilabb szektor nem is esett vissza annyira, és éppen nem is forrongott (közszolgáltatások, élelmiszer-kiskereskedelem, távközlés), néhányan hatalmas visszaeséssel kénytelenek eleve megküzdeni (vendéglátás, közlekedés, feldolgozóipar), de vannak olyanok is, amelyek akár nagyon gyorsan visszarendeződhetnek (energia, biztosítás, közszolgáltatások, ingatlanpiac.)
(Borítókép: Autóipari munkás pihenőt tart egy angol gyárban 2020. március 17-én. Fotó: Colin McPherson / Getty Images Hungary)